Tesla elektromos kamion

Fürge, elektromos kamionokkal képzeli el a Tesla az árufuvarozás jövőjét: bemutatkozott a Tesla Semi, a vállalat legújabb monstruma, mögötte pedig egy új Roadster is begördült a rivaldafénybe.

Elérkezett a Tesla várva várt kamionbejelentése, amelyre a cég a nemes egyszerűséggel Tesla Semi névre keresztelt (ez az Egyesült Államokban a nyergesvontatók elnevezése) elektromos teherautó mellett egy komoly meglepetéssel is készült: a rendezvényen a cég pályafutását elindító eredeti Tesla Roadster sportkocsijának új generációját is bemutatta.

De kezdjük a sort a Tesla Semivel, amely ugyancsak rendkívül fontos mérföldkő a cég történetében. A gyártó autóinak bár több figyelemreméltó tulajdonsága is van, a legtöbbeket talán a teljesen elektromos hajtásláncból adódó elképesztő gyorsulás fog meg először. Ez az érték a semmilyen más kamionnal össze nem téveszthető, futurisztikus formatervbe költöztetett Tesla Semi esetében is tiszteletet parancsoló: a monstrum 0-ról óránkénti 100 kilométeres sebességre alig 5 másodperc alatt gyorsul fel - de a művelet még a maximális vontatótömeg, azaz több mint 36 tonna mellett is csak 20 másodpercet vesz igénybe. A sci-fibe illő karosszéria nem csak dísz, az áramvonalas kialakításnak hála a gyártó szerint a kamion jobb ellenállás-tényezővel rendelkezik mint egy sportautó.

Egy feltöltéssel a Tesla Semi papírforma szerint 500 mérföld megtételére képes autópályán, továbbá egy 30 perces töltés 400 mérföldes hatótávot ad a kamionnak - ez a cég szerint a le- és felrakodáskor lezavarható. A teherautók töltéséhez a vállalat új, nagy kapacitású, napenergiára támaszkodó töltőállomásokat "Megachargereket" is bejelentett, amelyeket a tervek szerint globálisan telepít majd, hogy biztosítsa, hogy a kamionok minden fontos útvonalon bevethetők legyenek.

Első a sofőr kényelme

A vállalat megszabadult a fix anyósüléstől, a vezetőfülkében a sofőr középen ül, mögötte található egy opcionális, lehajtható ülés az esetleges utasoknak. A fülkét egyébként a cég úgy alakította ki, hogy abban a vezető kényelmesen fel is tud állni, nem kell lehajtott fejjel, görnyedve mozogni a ki-beszállásnál. A kormány mellől természetesen a Teslától megismert jókora érintőkijelző sem hiányozhat, sőt a cég abból mindjárt kettőt is tett a kamionba, egyet-egyet a kormány két oldalára - első blikkre más megjelenítő nincs is a fülkében. Ágy nem kapott helyet az ülés mögött, ebből is jól látszik, hogy a cég aránylag rövid, legfeljebb egynapos utakra szánja a kamiont.

A Tesla a biztonságra is odafigyelt, a vállalat járműveinél korábban esetenként rakoncátlankodó (értsd: kigyulladó) akkumulátorok itt új, megerősített dizájnt kaptak, amely a napi használat mellett az esetleges ütközések során is jobban védi a telepeket, a kamionon továbbá számos kamera is helyet kapott, amelyekkel minden irányból láthatók a környező járművek és tereptárgyak - de rendszer figyelmeztet is, ha valami potenciálisan veszélyes közelségbe kerül a kamionhoz.

A gyártó emellett állítása szerint a hasonló járműveknél előforduló becsuklás veszélyét is teljesen kiiktatta. Ez akkor fordulhat elő, mikor a nagyméretű kamion hirtelen irányváltoztatásra kényszerül, az utána kötött vontatmány pedig a másik irányba indul meg, borulással fenyegetve a teherautót. Ezt a problémát a vállalat a kerekek egyenként vezérelhető motorjaival oldotta meg (amelyeket egyébként a Model 3-akból kölcsönzött, hogy a gyártást hatékonyabbá tegye). A kamion folyamatosan érzékeli, hogy melyik kerékre mennyi súly jut, és ennek megfelelően korrigálja egyenként azok hajtását, ezzel optimalizálva a stabilitást és a megfelelő tapadást. Ahogy Elon Musk vezérigazgató a bejelentésen fogalmazott, a Tesla Semivel a "becsuklás lehetetlen".

A Tesla korábban megosztó visszhangot szerző Autopilot vezetéssegítő rendszere természetesen a kamiont sem kerülte el, noha a megjelenéskor elérhető képességek közül egyelőre csak az automata vészfék és sávtartás, valamint a sávelhagyás figyelmeztetés ami ismert. A jármű tarsolyában azért lapul még újdonság, ahogy azt Musk is kiemelte, az műszakilag már most képes automatizált konvojban haladni, azaz egy "vezérkamiont" a mögötte haladó Tesla Semik képesek a sofőr közbenjárása nélkül közelről követni. Egy hasonló funkció élesítéséhez ugyanakkor még a megfelelő szabályozói háttérre is szükség van.

Bár a dízelkamionok hatótávolsága még mindig jóval nagyobb még a Tesla Semi 500 mérföldjénél is, az elektromos hajtásnak számos előnye lehet hosszú távon. A környezetkímélőbb működésen túl az üzemeltetés a kamion élettartama alatt jelentősen olcsóbb lehet, emellett a járművek a kevesebb nagy terhelésnek kitett mozgó alkatrész miatt a meghibásodásra is kevésbé hajlamosak. A cég különösen az egyik leginkább kopó alkatrészt, azaz a fékeket emeli ki: ezt a feladatot itt javarészt szintén az elektromotorok látják el, a művelet közben töltve a kamion akkumulátorait, a gyártó ezzel gyakorlatilag "örök" fékélettartamot ígér. Mindezek mellett persze az üzemanyagköltségen is jelentős összegek spórolhatók. Ezzel együtt rengeteg múlik majd az elektromos kamion árán is.

Új Roadster: "A valaha készített leggyorsabb sorozatgyártott autó"

Kamionja mellett a gyártó új Roadster modelljéről is lerántott a leplet, amelyet kapásból a "valaha készített leggyorsabb sorozatgyártott autóként" könyvelt el. Ezt a cég által közölt számok is alátámasztani látszanak, ugyanis a csinos karosszéria mögött dolgozó elektromotorok elképesztő tempóban, 1,9 másodperc alatt gyorsítják az autót 100 km/h sebességre, a jármű csúcssebessége pedig 402 km/h felett van - ahogy Musk sietett kiemelni "az alapmodell" esetében.

De nem csak a tempó, a hatótáv is tekintélyes, az új Roadster ugyanis egy feltöltéssel 630 mérföldet, azaz több mint 1010 kilométert képes megtenni, legalábbis papíron, de ha az autó élesben csak megközelíti ezt az értéket, már az is kifejezetten figyelemreméltó. A cég persze nem is átlag családi autónak szánja a járművet, 2020-ban 200 ezer dolláros indulóáron dobja azt piacra.

Visszatér a videokártyák piacára az Intel

Pár éven belül három szereplőssé válhat a videokártyák és csúcskategóriás GPU-k piaca. Az Intel ugyanis (ismét) saját diszkrét GPU-k fejlesztésébe vágja fejszéjét, amelynek koordinálását az AMD RTG korábbi vezetőjére bízza a vállalat. Most sikerül-e az eddig rendre bukással végződött küldetés?

Saját tervezésű diszkrét GPU-kkal próbál visszatérni a videokártyák piacára az Intel - jelentette be a chipgyártó. A bombaként robbant hír a héten már a második, amely a vállalat grafikus megoldásait érinti, a hét első felében ugyanis megerősítést nyert, hogy az Intel a CPU-piaci konkurens AMD Radeon GPU-ival szerelt processzorokkal készül. A bejelentés számos kérdést vetett fel, amelyek közül a tegnapi közlemény néhányat már meg is válaszolt. Ez alapján az Intel csak átmenetileg számol az AMD GPU-ival, amíg végleges formát nem öltenek házon belül tervezett megoldásai. A fejlemény pikantériája, hogy a saját fejlesztések az AMD-től időközben hivatalosan is leköszönt Raja Koduri vezényletével készülnek majd, aki szeptember elejéig állt a Radeon Technologies Group élén.

Az Intel egyelőre nem árult el túl sok konkrétumot terveiről, mindössze annyi vehető biztosra, hogy a cégen belül újonnan formálódó Core and Visual Computing Group a belépőszintű (integrált) GPU-któl kezdve az edge computinghoz tervezett egységeken át, egészen az önálló high-end grafikus processzorokig igyekszik majd lefedni a piacot. A terület egyáltalán nem új az Intel számára, különféle, jellemzően belépőszintű megoldásokat már sok éve kínálja a cég, a processzorba integrált GPU-knak hála pedig a komplett piacot nézve utcahossznyi előnnyel vezeti a tabellát, ami körülbelül 70 százalékos részesedést takar. Azonban a cég hiába tarol volumenben, az igazán erős grafikus egységek piacán nem rúg labdába - ezen hivatott változtatni az új nekigyűrkőzés.

Harmadjára sikerül?

Új piacot céloznak majd tehát a high-end diszkrét GPU-k, itt ugyanis vajmi kevés tapasztalatot, illetve sikert tud felmutatni az Intel. A vállalat mindmáig legnagyobb dobását az immár közel húsz éve, 1998-ban bemutatott AGP csatolós i740 (vagy Intel740) jelentette. A fejlesztés ugyanakkor számos gyerekbetegséggel küszködött, a cégre mindmáig jellemző gyenge driveres támogatást is beleértve. Az Intel végül alig másfél évvel a megjelenést követően befejezte a grafikus processzor, illetve az arra épülő videokártyák forgalmazását, az utód i752-i754 páros pedig gyakorlatilag már meg sem jelent videokártya formájában.

Az Intel remélhetőleg tanult múltbéli hibáiból, és jövőbeni GPU-s fejlesztéseinél nem fogja erőltetni a feladatra kvázi alkalmatlan x86-os utasításarchitektúráját. Ez önmagában természetesen még nem lesz elég a versenyképes grafikus egységhez, amely várhatóan szakít a jelenleg piacon lévő inteles integrált GPU-k irányvonalával. Bár a cég kínálatában az aktuális legfejlettebb, Gen9.5 fejlesztés tudás tekintetében megállja helyét, hatékonyságát és skálázódását tekintve lemaradása óriási az AMD és az Nvidia piacon lévő termékeivel szemben.

Pedig a vállalat kifejezetten nagy dinamikával ugrott neki a Sandy Bridge-dzsel megjelent integrált egységek fejlesztésének még az évtized elején, ám a lendület a Broadwell kódnevű processzorok környékén váratlanul megtorpant, említésre méltó mikroarchitektúrális fejlesztést évek óta nem mutatott fel az Intel. Emiatt még a legújabb integrált grafikus egységek terület/teljesítmény aránya is gyenge, a gigantikus szilíciumbüdzsé ellenére ezek teljesítménye nem éri el az elvárható minimumot, a lapkák modern játékok futtatására csak nagyon erős megkötésekkel vethetőek be.

Az iparági kiválóságnak és legendásan jó mérnök-menedzsernek tartott Koduri még 2013-ban tért vissza az AMD-hez, amitől hosszabb távon többen (például Anand Lal Shimpi is) a Radeon felvirágzását várták, hiába. A szakember először 2001 és 2009 között dolgozott a cégnél (akkor még az ATI-nál), ezt követően pedig az Apple-höz távozott négy évre, innen csábította vissza az AMD alelnöki pozícióba, amelyből bő két évvel ezelőtt lépett feljebb, a pletykák szerint kissé rendhagyó módon, amely végül egy belső hatalmi harchoz vezetett. A cég ekkor választotta le a grafikus fejlesztésekért felelős divíziót, amely azóta is Radeon Technologies Group (RTG) néven fut. Ez mindmáig minden grafikus fejlesztését összefog, az integrált GPU-któl a diszkrét kártyákig, a meghajtók fejlesztésétől a marketingig. A HardOCP korábbi, belsős értesülései szerint anno Koduri gyakorlatilag egy ultimátumot intézett az AMD vezetéséhez: amennyiben nem kapja meg az RTG vezetői posztját, úgy a konkurens Intelhez távozik.