Arcfelismerést kap a moszkvai kamerarendszer

Folyamatosan keresi a körözött bűnözőket az újonnan bevezetett rendszer.

A moszkvai önkormányzat hivatalosan is bejelentette, hogy elindult a várost behálózó kamerák arcfelismerő rendszere. 2016-ban kezdett együttműködni az önkormányzat különböző startupokkal, hogy növeljék a közbiztonságot. A 12 milliós városban 75 emberre jut egy kamera, melyekkel a városi lakások bejáratának 95 százaléka megfigyelhető.

Vállald arccal?

A moszkvai rendszer az orosz NTech Lab FindFace arcfelismerő szoftverét használja, ez kereskedelmi termékként már több éve a piacon van, ezt használta például a moszkvai metróban a felhasználókról készült fotókat a VKontakte-profiljukkal (így nevükkel és egyéb adataikkal) valósidőben összekötő alkalmazás is. A megoldás neurális hálót használ az arcfelismerésre, különböző források szerint 85-99 százalékos pontossággal képes azonosítást végezni, ezt pedig a közszféra mellett cégeknek is szívesen kínálja.

A rendszer bevethető a személyazonosság ellenőrzésére (1:1 összevetés, 99,9 százalékos pontossággal), azonosításra (1:N összvetés galériával) illetve tömegek figyelésére (például személyek megszámlálására) is. A FindFace ezen felül képes valósidejű érzelem elemzésére, kor és nem megállapítására.

A kamerák a kisebb törvényszegésektől a nagyobb bűncselekményekig mindent figyelnek.  "Jó hír", hogy a 150 ezer kamera nem egyszerre működik. Andrej Belozerov, Moszkva vezető információs tanácsadója szerint így is több mint 70 ezer kihágást rögzítenek naponta. Artem Jermolajev, a moszkvai Információs Technológiai Osztály vezető információs szakembere elmondta, hogy a rendszer egy állami körözési lista adatbázisát hasonlítja össze az utcán rögzített arcképekkel. Ennek köszönhetően a projekt elindítása óta hat olyan bűnözőt tartóztattak le akit évek óta nem sikerült elkapni.

Gyakori a nagyvárosokban, hogy a bűnt térfigyelő kamerákkal próbálják csökkenteni, ám a Moszkvában elhelyezett kamerák száma így is soknak tűnik. A szintén 12 milliós New Yorkban csak 4500 kamera van, a rossz közbiztonságáról híres Chicagoban is csak nagyjából 15 ezer utcai kamera található. A magas szám ellenére nem a moszkvai térfigyelő rendszer az első ilyen nagy méretű biztonsági intézkedés. Pekingben már évek óta van ilyen megfigyelő hálózat, a 21 millió fős városban majdnem 500 ezer kamera működik. A tekintélyelvű államokban mint Kína és Oroszország, ahol gyakori a polgárok alapvető emberi és személyiségi jogainak csorbítása nem meglepő, hogy ilyen megoldásokat vezet be a kormány.

A nyitott, demokratikus országok is egyre több megfigyelő eszközt alkalmaznak, a 8 milliós Londonban szintén közel 500 ezer kamera található, akár a majdnem négyszer akkora Pekingben. A britek hangot is adtak a megfigyelő rendszer miatti aggodalmaiknak. Tony Porter, volt terror elhárítási főtiszt szerint komoly etikai és morális kérdéseket vet fel egy ilyen térfigyelő rendszer. Porter szerint fejlettebb eszközökkel és algoritmusokkal az emberek viselkedését is előre lehet jelezni.

Friss designnal jönnek az új Sony telefonok

A 2013 óta szinte változatlan formatervet váltja hamarosan egy gyökeresen új dizájn.

"Teljesen új formatervet várhatunk a következő generációs Sony termékektől" - mondta az Indian Express kérdésére Hibi Kenicsiro, a cég indiai igazgatója. Hibi szerint az évekkel ezelőtt bevezetett minimalista formaterv az X sorozat jelenleg elérhető tagjaival együtt megy majd nyugdíjba, a jelenlegi portfóliót váltó következő generáció pedig már egy gyökeresen új formával jelentkezik.

Az a cég eddigi termékstratégiájából kikövetkeztethető, hogy ez várhatóan az év elei CES-t jelentheti. A Sony az elmúlt években nagyon szigorúan tartotta a féléves fejlesztési ciklust, a menetrend szerint a CES-en vagy a barcelonai MWC-n mutatta be az első modellt, az év közepén pedig ennek egy kissé átdolgozott újrakiadását az IFA-n. Hibi csupán annyit árult el, hogy a telefonok "hamarosan" piacra kerülhetnek.

Omni-Balance

A Sony az jelenleg is használt formanyelvet "Omni-Balance" néven emlegeti. Az elnevezés (és maga a forma) 2013 legelején, az első Sony Xperia Z-vel jelent meg. A formanyelv nagyjából a teljesen sík elő- és hátlappal, és szélsőségesen minimalista, szögleges formákkal jellemezhető. A cég az anyaghasználatban nem volt ennyire vaskalapos, alumínium, üveg és műanyag változatos kombinációit vetette be az évek során, már ebből a mozgástérből is rengeteg jól sikerült, vonzó és kevésbé jól sikerült telefont sikerült kidolgozni.

Az nem világos, hogy az Omni-Balance-ot váltó új formai nyelvvel milyen irányba indul majd a japán gyártó. Az iparág egésze azonban egyértelműen a szappan-iPhone, a 6-os formáját adoptálta az elmúlt években, viszonylag kevesen mertek eltérni ettől az általános formanyelvtől - az OnePlus 5-től a Huawei-ekig sok gyártónál ez köszön vissza. Üdítő kivételt a Samsung és talán a Motorola-Lenovo képez, előbbi a hajlított kijelzőkkel, utóbbi a szupervékony Moto Z-vel igyekezett valami eredetit alkotni az általános recepthez képest.

Érdekes módon az Omni-Balance követőkre is lelt, az Android-alapító Andy Rubin Essential PH-1-es modellje pont úgy néz ki, mintha a Sony mérnökei rajzolták volna: egyetlen fekete tégla, hiperminimalista stílusban. Az említett "teljesen új formaterv" azonban azt jelentheti, hogy a Sony inkább szakít majd a szögletességgel is, és talán visszanyúl az eredeti és ikonikus formákhoz, mint az Arc vagy (személyes kedvenc) a Ray.

A netezők 38 százalékának a net fontosabb a főzésnél

Az otthon és az internetezés kapcsolatát vizsgálta a "Jelentés az internetgazdaságról" legutóbbi kiadása, amely szerint az internetért cserébe sokan lemondanának alapvető otthoni eszközökről vagy tevékenységekről is. Az internetezők szerint ez főleg a fiatalokra jellemző.

Tízből két internetező inkább hideg vízben fürdene, csak legyen internete - szerepel az eNET -Telekom "Jelentés az internetgazdaságról" közleményében. A kutatás többek között arra kérdezett rá, hogy a felhasználók miről lennének hajlandóak egy hónapra lemondani az internetért cserébe, ha például új lakhelyre költöznek. Ezek szerint a legkevésbé fontos tevékenység a konyha és a főzés lenne, amelyről a válaszadók 38 százaléka letenne - vélhetően internetről rendelné meg az ételeket vagy addig máshol étkezne, esetleg nem tarja fontosnak a főzést az étkezéshez. Ennél érdekesebb adat, hogy 22 százaléka az ágyáról és 19 százalék a meleg víztől is megválna egy hónapra, ha ez lenne az internethozzáférés feltétele.

Második helyen a tévénézés szerepelt (27 százalék) a lemondható tevékenységek között, amelyet a fiatalok közül sokan eleve hanyagolnak a videostreaming és egyéb videós szolgáltatások miatt. Hasonló a helyzet a zenehallgatással is, melynek szerepét a zenei streaming kezdi nagy ütemben átvenni, de ettől a felhasználók 20 százaléka teljesen eltekintene egy hónapig, csak internet legyen.

"Mindez persze nem is olyan meglepő, hiszen manapság szinte mindent meg tudunk oldani a net segítségével. Ha nem használhatjuk a konyhánkat, rendelhetünk ételt a neten; ha nem nézhetjük a tévénket, nézhetünk műsorokat online; ha lemondtunk az ágyunkról, máris böngészhetjük a webáruházak kínálatát, hogy rendeljünk egy újat. Amit pedig mégsem tudunk az internet segítségével megoldani, arról inkább lemondunk az általa nyújtott előnyökért cserébe." - foglalja össze a közlemény.

A kutatók a generációs különbségek kapcsán is megkérdezték az internetezőket, hogy véleményük szerint a korosztályok közül kinek milyen otthoni tevékenység vagy szolgáltatás a legfontosabb. Bár a következő adatok a teljes magyar internetezői populáció válaszait tükrözik, de mint megtudtuk, a korosztályos bontás is hasonló arányokat mutat. "Nincs érdemi különbség abban, hogy mit gondolnak az egyes generációkról a netezők, és ők mit gondolnak saját magukról." - válaszolta kérdésünkre Pintér Róbert, az eNET kutatásvezetője.

Ezek alapján a legfiatalabb, 8-22 éves azaz Z generáció döntő többsége számára (88 százalék szerint) az internetezési lehetőség a legfontosabb az otthoni tevékenységek közül, amelyet a zenehallgatás és a tisztálkodás követ. Már 23-37 éves Y generációsoknál is változik a sorrend, akik a tisztálkodást helyezik az első sorba, de szorosan nyomában jár az internetezési lehetőség (57-59 százalék szerint), harmadik helyen pedig megjelenik az ételtárolás és főzés (40 százalékkal).

Az ennél idősebb korosztályoknál, vagyis a 38-52 éves X generációnál és az 53 év feletti baby-boomer generációnál viszont már egyáltalán nem jelenik meg az internetezés a legfontosabb három szükséglet között, hanem inkább a tisztálkodás, az étkezés és a tévénézés jelenti a fő tevékenységet. Ahogy az eNET kutatói is levonták a következtetést, az idősebbek számára az internet inkább csak egy kényelmi funkciót jelent, addig viszont a fiatalok számára már alapszükséglet.

Metodológia

A felmérést az eNET végezte 2017 szeptemberében az eNET - Telekom "Jelentés az internetgazdaságról" kutatás keretében a VeVa online kutatási közösség felületén, 626 fő kitöltési adatai alapján. Az adatok nem a teljes magyar társadalmat tükrözik, hanem a 18 éven felüli, rendszeresen internetezők csoportját - rájuk nézve reprezentatív a minta. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nem internetezők kimaradnak a kutatásból és az adatokból is.

Duplázná a Twitter a karakterszámot

Egyes nyelveken a gondolatok tömörítése egy szöveges üzenetbe sokkal nagyobb kihívás, mint más nyelveken. Erre a "felfedezésre" hivatkozik a Twitter a 140 karakteres üzenetek megduplázási terve miatt.

Elkezdte tesztelni a Twitter a 280 karakteres üzenetírási lehetőséget "a felhasználók egy kis csoportjában" - írja a cég blogján Aliza Rosen termékmenedzser. Először tervezi a cég a karakterszám növelését ilyen módon, korábban csak a felszabadítható karakterek eltávolításával próbálkozott a mezőből. Tavaly óta a szolgáltatás a médiacsatolmányok és az idézések karaktereinek számolásától tekint el, idén pedig már a válaszüzenetekből a címzettek nevének karakterszámától is. Az üzenetmező bővítése viszont egy olyan radikális változás, amelynek terveit a cég korábban nem említette.

A közlemény egy házon belüli kutatásra hivatkozik, amely szerint a japán tweeteknek csak 0,4 százaléka éri el a 140 karaktert, míg az angol nyelvűek 9 százaléka. Továbbá a legtöbb japán tweet 15 karakter, viszont a legtöbb angol nyelvű üzenet 34 karakter. Ebből pedig arra a következtetésre jutott a cég, hogy egyes nyelveken könnyebb a gondolatok tömörítése az írott szövegben.

Sok felhasználónak frusztrációt okoz a kutatók szerint, hogy szerkeszteniük kell az üzeneteiket a limit miatt. Azokban az országokban, ahol több gondolat belefér a mezőbe, többet is tweetelnek a felhasználók. Így a jövőben szeretné a cég kiterjeszteni a karakterszámot 280-ra - kivéve Japánban, Kínában és Koreában.

"Megértjük, hogy a régóta tweetelőkben emocionális kötődés alakult ki a 140 karakter iránt" - írja a termékmenedzser. Ez a 280 karakter viszont még mindig kevesebb, mint az iparági források szerint tavaly fontolgatott 10 ezer karakter. Egyelőre csak a tesztfázis fut, amelyben megvizsgálják a kutatók, hogy milyen hatást vált ki a karakterszám duplázása, és ha a változás pozitív, akkor széles körben bevezetik.

Nincsenek a kalózkodásnak negatív következményei?

Közeleg a szerzői jogi reformról szóló EU-s szavazás, de az Európai Bizottság eltitkolt egy kutatást, amely szerint a kalózkodás nem befolyásolja bizonyíthatóan az eladásokat.

Soha nem publikálta az Európai Bizottság azt a tanulmányt, amelyet 2014-ben 360 ezer euróért rendelt meg az Ecorys holland kutatócégtől a kalózkodás hatásairól. A háromszáz oldalas dokumentumot végül Julia Reda kalózpárti európai parlamenti képviselő kérte ki az információs szabadságra hivatkozva, és hozta nyilvánosságra eredményeit. A kutatás mérései és adatai alapján nem bizonyítható a kalózkodás negatív következménye a későbbi eladásokra, de ezt az EU szerette volna inkább eltitkolni a képviselő szerint, főleg a közelgő szerzői jogi reformról szóló szavazás előtt.

A kutatás szerint a felnőtt lakosság 51 százalékának és a kiskorúak 72 százalékának volt valamilyen illegálisan letöltött vagy streamelt tartalma az EU-n belül 2014-ben, akár zenei vagy videós anyagok, akár könyvek vagy játékok közül. A kalózkodás aránya pedig különösen Lengyelországban és Spanyolországban volt magas a vizsgált országokban, de előbbi helyen kevésbé egyértelmű a szabályzat az online jogsértésekkel kapcsolatban. A spanyoloknál pedig a szerzői jogi törvények a felhasználók helyett inkább az illegális tartalomszolgáltatókra összpontosítanak, és nem engedélyezik a képviseleti szövetségeknek eljárások indítását, emiatt a törvények betartatása költséges és kevésbé hatékony.

Általánosan megfigyelhető trend, hogy a "kreatív tartalmakat" a felhasználók egyre inkább online fogyasztják, kivéve a könyveket, amelyeknek online piaca továbbra is marginális, és az illegális letöltés aránya sem számottevő a vásárláshoz, könyvtári kölcsönzéshez és legális letöltéshez képest. A játékiparban a bevételek főleg a konzolos játékokból származnak, de ebben a szegmensben is három évvel ezelőtt kezdtek előretörni az online játékok - és azóta megnőtt a szerepük. 2014-ben az EU-ban a legtöbben ingyenes játékot játszottak, legálisan streameltek vagy fizikai hordozón vásároltak játékot, de sem a legális letöltés, sem az illegális formák nem voltak annyira elterjedtek - az önbevallás szerint.

A zenével kapcsolatban a tanulmány is megállapítja, amiről már többször írtunk, hogy a fizikai hordozókból származó bevétel 2009-től a fizetős streamek és más előfizetéses zenei szolgáltatások irányába mozdult el - de a zenei iparban az élő koncertek több bevételt generáltak a felvételeknél. Bár a felhasználók nagyobb arányban fogyasztanak legális tartalmakat mint azt a statisztikák indokolják, mégis 32 százalék állítja, hogy már legalább egy számot letöltött illegálisan és 24 százalék streameléssel sértett szerzői jogokat.

Az audiovizuális anyagoknál még mindig a mozik és a fizikai hordozók (DVD, Blue-ray) jelentették a legfontosabb értékesítési csatornákat 2014-ben (!), de a bevételek estek a vizsgált országok felében, és ezt az online eladások nem kompenzálták. A kalózkodással kapcsolatban megállapított legfontosabb eredmény, hogy az újonnan bemutatott filmekre jellemző leginkább az illegális hozzáférés, de a teljes iparágat tekintve ez is csak 5 százalékos negatív hatással befolyásolja az eladásokat.

A kutatás végkövetkeztetésnek alapja, hogy az Ecorys a fizetési hajlandóságot megvizsgálta az illegális tartalmak felhasználói között, és arra jutott, hogy az árak változása a könyvekkel, zenékkel és játékokkal kapcsolatban nem okozna változást a kalózkodás arányában, mivel ezeknek ára nagyrészt párhuzamban van azzal, amennyit a felhasználók hajlandóak adni érte. Azonban a filmek és sorozatok elérésének árleszállítása okozhatna csökkenést az illegális letöltők számában, mivel ezek a felhasználók 80 százaléka szerint drágábbak a kelleténél.

A vizsgálatot végző holland kutatócég végkövetkeztetése szerint az eredmények nem mutatnak statisztikai bizonyítékot arra, hogy a szerzői jog megsértése jelentős változásokat okozna az eladásban. "Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kalózkodásnak egyáltalán ne lenne hatása, de a statisztikai elemzésnek nem sikerült elegendő megbízhatósággal bizonyítani, hogy van hatása." - írja a jelentés. Ez az eredmény viszont megkérdőjelez néhány pontot a szerzői jogi reformjavaslattal kapcsolatban, amelyről október 10-én szavaz az Európai Parlament. A reform többek közt a kalózkodás visszaszorítása érdekében kötelezné az online tartalomszolgáltatókat, hogy szűrjék a felhasználók minden feltöltött tartalmát, ez pedig jelentős fejlesztési költségeket okoz a vállalatoknak, de aggályokat jelent a felhasználók szempontjából is. Ha az EU és legfőképp a kiadók érdekében áll bevezetni ezt a szűrést, akkor érthető miért igyekeztek elsüllyeszteni ezt a kutatást, de ahogy Julia Reda is rávilágított, ez súlyos probléma, mivel a szavazás mérlegeléséhez minél több információra szükség van.

Metodológia

Az Ecorys kutatása kiterjedt a zenei és audio-vizuális anyagokra - beleértve a zenei eseményeket és a mozilátogatásokat -, valamint a könyvekre és a játékokra. A kutatók a szociokulturális jellemzők alapján hat országban végezték a vizsgálatot, méghozzá Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Franciországban, Lengyelországban és Svédországban - ezek az országok az EU teljes lakosságát reprezentáltak a kutatásban, de mint az összefoglaló megjegyzi, az internethasználó lakosság nem reprezentálja a teljes populációt. Az online kérdőívet minden országból ötezer résztvevő töltötte ki, a 18 éven felüli csoporton kívül a 14-17 éves korcsoport is részét képezte a mintának. A vizsgálat részét képezte az országok szerzői jogi szabályozásának vizsgálata, a kreatív tartalmak értékesítési eredményei, az illegális tartalomfogyasztás aránya és a fizetési hajlandóság felmérése.

Kész a Java 9

Hosszú-hosszú csúszás után immár elérhetőek a Java platform újdonságai. A jövőben gyorsított fejlesztés, erőre kapó innováció várható - legalábbis az Oracle ígérete szerint.

Megjelent immár hivatalosan is a hosszú ideje készülő Java 9 - jelentette be az Oracle csütörtök délután. A hosszú éveket csúszó megjelenés már nem meglepetés, a szoftver készülő verziói az elmúlt hónapokban széles körben elérhetőek voltak, így már az újdonságokról is viszonylag pontos képe van a szakmának - azért érdemes felemlegetni, milyen irányba is fejlődik a platform.

Java SE 9

A legnehezebb szülés egyértelműen a Java Platform Module System (JPMS). Ahogy korábban írtuk: ez igazi áttörés a Java történetében, amely egy alapoktól újragondolt, szabványos modularitást hoz az ökoszisztémának. A Jigsaw szülése azonban elképesztően nehezen ment, a Javát átvevő Oracle még 2010-ben (!), a Java 7 kapcsán helyezte kilátásba annak implementációját, ehhez képest most, hét évvel később is csak nagyon nehezen sikerült betolni a technológiát a hivatalos szabványba.

A modularitás meglehetősen általános fogalom a programozásban, a Java jelenleg is tartalmazza ezt bizonyos formában, például a JAR állományokkal, az OSGi-n keresztül vagy külső keretrendszerekkel, mint a Spring. A JPMS ezekhez képest azonban jelentős és átfogó ugrást ígér, amit maga a nyelv és a JDK kap meg, nem kell majd hozzá külön frameworköt használni.

A JPMS olyan fejlett képességeket ígér, mint a modulok dinamikus töltése és ürítése memóriából, azok verzióinak kezelése (sőt: ugyanazon modul több verziójának párhuzamos futtatása), az explicit függőségkezelés, stb. A fejlesztés két fő irányelvet követett: megbízható konfiguráció és erős tokozás. Előbbi a class-path mechanizmust cseréli egy modern függőségkezelésre, utóbbi egyértelművé teszi, hogy mely publikus típusok érhetőek el más komponensek számára és melyek nem.

A modularitásra egyébként a Java skálázódása miatt lett égető szükség: a nyelv ugyanis nem tudott hatékony választ adni a modern szerveroldali alkalmazások által támasztott követelményekre, amire rásegített az is, hogy a fejlesztést de facto ma is irányító Oracle évekig tétlenségre kényszerítette az ökoszisztémát. Ez lehetővé tette az olyan nyelvek szerveroldali térnyerését mint a JavaScript (Node.js), a Java 9 így egyértelműen erre jön válaszcsapásként. A JPMS/Jigsaw egyébként a JDK-ban is tiszteletét teszi, tehát a jövőben az alkalmazások mellé elegendő csak a felhasznált modulokat csomagolni, nincs szükség a teljes keretrendszerre.

Egy másik említésre méltó újdonság a JShell, amely REPL-t (read-eval-print loop) hoz a Javának. A gyakorlatban ez egy "parancssor", amelyet azonnal végrehajt a futtatókörnyezet és visszaadja az eredményt, ilyen eddig csak külső termékek részeként volt elérhető, a JDK-ban nem. A JShell például a nyelv tanulását is könnyebbé teszi, az egyes sorokat egyenként is ki lehet próbálni benne.

A Java 9 immár alapból támogatja a HTTP/2-t, az új generációs internetes/webes protokollt, így immár ehhez sem kell külső könyvtárakra támaszkodni például a webes alkalmazások fejlesztésénél. Az újdonság nem elhanyagolható, az új protokoll lényegesen gyorsabb, alacsonyabb késleltetés mellett és a JDK részeként immár minden Java-fejlesztő számára elérhetővé vált.

Apró újdonság a JEP 254, amely a stringek hatékonyabb reprezentációját hozza. Eddig ugyanis ezek az értékek kétbájtos char elemekből alkotott tömbként jelentek meg a Java legelső kiadása óta, ez viszont sokszor pazarló, nem minden karakterhez van szükség a két bájtra. A string osztály új implementációja már byte tömböt használ, ezt egészíti ki egy kódolást végző mező, ez mondja meg, hogy a stringben a kétbájtos UTF-16 karakterek vannak-e vagy egybájtos Latin-1 karakterek. A jó hír, hogy annak ellenére, hogy egy nagyon alapvető osztályhoz nyúl hozzá, a változás teljes visszafelé kompatibilitással rendelkezik, a sok stringet használó alkalmazások pedig automatikusan profitálnak az előnyből, például a kisebb memóriafoglalásból - és a kisebb memóriafoglalásból eredő ritkább szemétgyűjtésből.

A JEP 263 az asztali alkalmazások számára lesz fontos, ez végre elhozza a JDK-ba a skálázódást Linux és Windows platformokon is - erre a nagy pixelsűrűségű kijelzők terjedése miatt volt szükség. A maces kiadás korábban megkapta a "retina" kijelzők támogatását, mostantól azonban a valamivel népszerűbb Microsoft-féle operációs rendszeren is működik az alkalmazások skálázása.

További érdekességekért érdemes a változások hivatalos listáját végignyálazni. És érdemes ehhez a gesztushoz hozzá is szokni, a jövőben ugyanis a Java SE hathónapos kiadási ciklusra áll át, így az eddigiekhez képest sokkal sűrűbben kell olvasni a változások listáját. Hogy azért ne legyen túl erős a változás tempója, bizonyos kiadások "hosszanfriss" státuszt kapnak és minimum 3 éves támogatási periódust élveznek majd.

Java EE 8

A Java SE 9 mellett szintén megjelent a (hasonló türelmetlenséggel várt) Java Enteprise Edition 8 kiadása is. A kiadás egy adott pillanatban még veszélybe is került, de a megfelelő pillanatban gyakorolt iparági nyomásra az Oracle végül csak úgy döntött, hogy elkészíti a Java EE 8-at, a következő verziókról azonban már a közösségnek kell gondoskodnia - ezért a csomagot át is adta az Eclipse Foundationnek.

A Java EE 8 szintén rengeteg fontos újdonságot hoz a platform számára. Ezek között megemlíthető a Servlet 4.0-ba érkező HTTP/2 támogatás, egy új biztonsági API felhős és PaaS-on futó alkalmazások számára, az aszinkron események jobb támogatása a CDI 2.0-ban, illetve a JSON-B és JSON-P is funkcionálisan bővült. Az EE 8 részeként érkezik a JAX-RS 2.1 kiadása is. Izgalmas kérdés a jövőre nézve, hogy a MicroProfile, az Oracle-től független kezdeményezés a javás microservice-ek fejlesztésére hogyan épül majd vissza az EE-be - korábban a MicroProfile is az Eclipse Foundationhöz került, így logikus lépés lesz a két projekt egyesítése.

A Java EE 8-cal egyidőben az ingyenes futtatóplatform, a Glassfish 5.0-s kiadása is megérkezett, amely már értelemszerűen támogatja az EE 8 újdonságait is. A szerver már letölthető a projekt oldaláról.

Hazánkba is megérkezett a Samsung ultraszéles monitora

A dél-koreaiak monitora két kijelzőt is képes helyettesíteni a köztük húzódó káva, rés nélkül.

Immár hazánkban is megvásárolható a Samsung két (vagy akár három) monitort is helyettesíteni képes, 32:9-es képarányú megjelenítője. A hatalmas, 49 colos képátlójú ultraszéles C49HG90 a játékosok álma lehet, azzal ugyanis egészen újszerű élményt nyújtanak a szimulátorok vagy az FPS-ek (first-person shooter). A több szempontból is rendhagyó monitorért ugyanakkor igen mélyen a zsebekbe kell nyúlni, a megjelenítő kezdőárát ugyanis bruttó 450 000 forintban határozta meg a Samsung, ám egy akció keretein belül már 400 000 forintért is meg lehet vásárolni a készüléket.

A C49HG90 típusjelzésű monitor egyik különlegessége, hogy abba Quantum Dot VA panel került, amelynek felbontása 3840x1080 (84,4 PPI). Ennek előnye, hogy a megjelenítő meghajtásához nem feltétlenül szükséges több százezer forintos videokártya, viszont közelebbről nézve már jól láthatóak az egyes pixelek. A Samsung bemutatóján tapasztaltak alapján a panel bőven elbírna egy nagyobb, például 5120x1440-es felbontást a hatalmas panel, ám ez, a 4K felbontáshoz közeli pixelszámot jelentő felbontás már egy legalább 160 000 forintos videokártyát kívánna meg.

A méretes panel amúgy nem csak széles, hanem az immerzívebb játékélmény érdekében ívelt is (1800R). A panelhez természetesen LED háttérvilágítás is párosul, a gyártó szerint a felső kategóriás UHD tévéinél is alkalmazott megoldásról van szó, amely a fényerőt tekinthet 600 cd/m2 csúcsértéket ígér. Az eszköz továbbá a DCI-P3 színtartomány megjelenítését, illetve az sRGB-nél nagyobb tartományokat is támogatja, ezzel együtt pedig a HDR támogatás is megoldott. Az eszközön egy teljes méretű és egy Mini DisplayPort aljzatot, illetve két HDMI csatlakozót is találunk, emellett egy USB-A HUB is került rá, két porttal. A monstrum egyébként 1 milliszekundumos válaszidőt (MPRT-vel) és 144 hertzes frissítési gyakoriságot produkál, igaz előbbi kiaknázásakor le kell mondani a már korábban ecsetelt FreeSync 2 technológia aktiválásáról.

A 32:9-es kialakítás kifejezetten merész lépés a Samsung részéről. Míg a 21:9-es megoldások egyre gyakoribbak és népszerűbbek, ezzel az ultra-ultraszéles elrendezéssel más gyártók még nem próbálkoztak. Hogy érezhetők legyenek a monitor méretei, az közel 1,2 méter széles, és az 1800R-es hajlítottsággal a paneltől 1,8 méterre állva is mintegy 37 fokos látószöget biztosít, asztalnál ülve pedig széltében az egész látómezőt betölti. A cég sajtórendezvényén tapasztaltak alapján kifejezetten jó élményt nyújtott FPS játék mellett a monitor, ugyanakkor egyelőre csak néhány tucat játék támogatja a szinte teljesen újnak tekinthető 3840x1080-as felbontást. Ezért most sem érdemes elkapkodni a vásárlást, amit az is erősít, hogy vélhetően pár hónap múlva olcsóbban lehet majd hozzájutni az egyelőre igencsak borsos árú monitorhoz.

Végül az Apple kövezheti ki az utat a Qi töltésnek

Nem siette el a vezeték nélküli töltés bevezetését az Apple, lépése mégis komoly lökést adhat a Qi szabvány terjedésének. De mit is tud a technológia?

A legújabb iPhone-eresztéssel végre az Apple is felkarolta a vezeték nélküli töltést, ráadásul kifejezetten kellemes meglepetés volt a gyártó részéről, hogy nem valamilyen saját fejlesztésű, obskúrus technológiát épített be új készülékeibe, hanem az androidos eszközök vonalán már jól ismert Qi szabvány mellett tette le a voksát. A WPC (Wireless Power Consortium) által pártfogolt megoldást az Apple ökoszisztémáján kívülről érkezőknek valószínűleg már nem kell bemutatni, az a piacon már több mint öt éve jelen van, a legkülönbözőbb okostelefonokban, egyes vendéglátóhelyek, repülőterek pedig már jó ideje maguk is kihelyeznek Qi töltőpadokat az ügyfelek számára.

Ugyanakkor annak ellenére, hogy okostelefonos mércével nézve "ősi" technológiáról van szó, korántsem beszélhetünk arról, hogy a vezeték nélküli töltés teljesen általánossá vált volna. Igaz több gyártó csúcsmodelljeiben, mint például a Samsungnál alapfunkciónak számít a Qi töltés támogatása, még az olyan iránymutatónak számító szereplőknél sem egységes a felhozatal a területen, mint a Google: a vállalat már a Nexus 4-ben, 2012-ben bevezette a technológiát, az ugyanakkor a 2015-ös modellekből már eltűnt, és a tavaly megismert, csúcskategóriás Pixel telefonokban sem köszönt vissza. Dacára tehát, hogy az Apple kifejezetten későn szállt fel erre a vonatra, épp az iPhone lehet az, amely a következőkben lényegében kötelező elemmé teszi, legalábbis a felső kategóriában a vezeték nélküli töltést, hiszen akár innovatívnak tartjuk a céget akár nem, vitathatatlan hogy az iparág az általa bevezetett funkciókat igyekszik gyors ütemben kezdi magáévá tenni.

Mit tud a Qi?

Az eredetileg 2008-ban megjelent Qi-vel valamilyen formában a legtöbben valószínűleg találkoztak már: az okostelefonokon túl, olyan eszközök jelentős része is arra épít, mint az elektromos fogkefék, netán borotvák. Induktív töltési megoldásról van szó, amely a töltőállomásban és magában az eszközben elhelyezett tekercseket használ. A töltőben lévő adótekercs által generált elektromágneses mező az adott eszközben, például okostelefonban található vevőtekercsben indukál feszültséget.

Persze ahhoz, hogy ez a folyamat megkezdődhessen, a töltőnek és a tölteni kívánt készüléknek sem árt tudnia a másik jelenlétéről. Mikor egy telefon a hozzá tartozó Qi töltőpadra kerül, utóbbi egy gyors jellel ellenőrzi, hogy a szabványt támogató eszközről van-e szó, az pedig a kapott jel erősségét küldi válaszul a töltőnek - ezt követően elindul a töltés. A fogadóegység a folyamat közben azt is kommunikálja, hogy milyen teljesítményű töltésre van szüksége, ehhez az éppen fogadott és az elvárt teljesítmény különbségét küldi el a töltő felé, amely aztán ennek megfelelően szabályozza magát. Ha a mutató eléri a 100 százalékot, a telefon vagy egyéb eszköz egy újabb jellel egyszerűen visszaküldi készenléti állapotba a töltőpadot.

A Qi szabvány a telefontöltők teljesítményének maximumát jelenleg 15 wattnál húzza meg, ezt egyes gyártók, például a Samsung már hozzák is újabb eszközeikkel. A fentebb emlegetett Apple partnereinek töltői 7,5 wattal operálnak, a gyártó saját eszköze pedig 5 wattos - ezek a számok persze továbbra is csúcsértéket jelentenek, nem a folyamatosan kapott teljesítményt. A töltés hatékonysága ugyanis a fogadóeszköz elhelyezkedésétől is nagyban függ: igaz a szabvány elméletben akár 4 centis távolságot is át tud hidalni, a piacon lévő eszközökben a két tekercs távolsága jellemzően néhány milliméter lehet az optimális eredményhez.

Hogy ne várjunk hiába a töltőpad mellett, a gyártók általában valahogy jelzik azon, pontosan melyik részére tegyük a telefont vagy egyéb eszközt, utóbbiak hátoldalán viszont jellemzően legfeljebb az NFC chip helye van feltüntetve, így szükség lehet némi kísérletezésre, míg a felhasználó tökélyre viszi a vezeték nélküli töltő kezelését. Egyes gyártók szerencsére igyekeznek levenni ezt a terhet az ügyfelek válláról és töltőállomásaikat teleszórják tekercsekkel, amelyekből a rájuk helyezett készülékekhez legközelebbi darabok kapcsolnak be töltéskor - ennek egyik példája a Logitech nemrég bejelentett, vezeték nélküli töltővel szerelt egérpadja.

Nem csak egy legény van talpon a vidéken

Igaz jelenleg a legnépszerűbb hasonló megoldásnak számít, a WPC üdvöskéje azért nincs egyedül a piacon: a terület másik számottevő szereplője az A4WP (Alliance for Wireless Power) és a PMA (Power Matters Alliance) összeborulásából született AirFuel Alliance. Az immár egy zászló alatt küzdő csapat esetében tovább bonyolítja a dolgokat, hogy annak eredetileg külön utakról indult technológiái nem kompatibilisek egymással. A PMA megoldása bár háttérbe szorulóban van, azt máig több új készülék is támogatja a, beleértve a Samsung Galaxy S8 szériát is - ezzel szemben például a mára kivezetett Nexusok nem voltak nyitottak a technológia felé.

Az A4WP terméke már egészen más tészta, a Rezense névre keresztelt szabvány hagyományos értelemben vett induktív helyett rezonancia alapú eljárásra épít. Az adó- és vevőtekercsek itt sem maradnak ki a képletből, különbség azonban, hogy azok egymással megegyező rezonanciával dolgoznak, ennek eredményeként pedig az elektromágneses mező a fentiekkel ellentétben nem "szóródik" minden irányba, helyette erős kapcsolat jön létre a tekercsek között. Lényegében persze itt is induktív töltésről van szó, hiszen a mező továbbra is feszültséget indukál a fogadótekercsben. A megoldás jóval nagyobb távolságon, akár egymástól több tíz centiméterre lévő eszközökben is működhet, ennek ára azonban, hogy a hatásfok jóval kisebb. Az A4WP megoldásának okostelefonos alkalmazása egyelőre várat magára.

Jelenleg tehát a gyártóknak, hogy a felhasználóknak minél nagyobb eséllyel tehessenek a kedvére, legalább a két nagy szabványt, azaz a Qi-t és a PMA-t támogatniuk kell, ez ugyanakkor értelemszerűen plusz költséget jelent a cégeknek. Az, hogy az Apple végre maga is bevezette a vezeték nélküli töltést, ráadásul a Qi-re szavazott, a következő években irányt mutathat az iparágnak és jókora lökést adhat a szabványnak, ezáltal a piacot is egységesítve.

Noha kifejezetten kényelmes megoldásról van szó, amely egyre több eszközben bukkan fel, mint például az innovációs potmétert az utóbbi időben 11-esere tekerő IKEA termékei, a vezeték nélküli töltés hatékonysága továbbra is messze elmarad a klasszikus vezetékes megoldásokétól. Ettől függetlenül, mint azt az említett svéd bútoráruház egyik vezeték nélküli töltővel szerelt asztali lámpájának tesztjekor mi is tapasztaltuk, a technológia által megreformált felhasználói szokások bőven kompenzálhatnak a szerényebb teljesítményért - még ha a sokat látott drótok végleges elvágása még jóval odébb is van.

Adatközpontokat céloz 12 terabájtos merevlemezével a WDC

A héliummal töltött meghajtóktól a korábban felvásárolt HGST technológiái köszönnek vissza.

Szállítja legújabb, 12 terabájtos merevlemezeit a Western Digital. A Gold sorozatot gyarapító legnagyobb kapacitású termékek 8 darab, egyenként 1,5 terabájtos lemezzel érkeznek, átviteli sebességük pedig szekvenciális műveletek esetében elérheti a 255 MB/s-ot. A termékek a korábban akvirált HGST fejlesztéseire, egészen pontosan az Ultrastar He12 esetében látott megoldásokra épülnek. Az utóbbihoz viszonyított egyik különbséget a csatoló jelenti, ugyanis a WD Gold modellek csak egyféle, SATA 6 Gbps csatolóval kerülnek forgalomba.

A kiszolgálókhoz tervezett 12 terabájtos modell a PMR (merőleges polarizációt használó rögzítés) technológiát alkalmazza, ennek köszönhető a viszonylag magas átviteli sebesség. Ennek elsősorban írási műveletekben mutatkozik meg az előnye az SMR-hez (Shingled Magnetic Recording) képest, amely ugyan növeli a kapacitássűrűséget, az átviteli sebességet azonban hajlamos jelentősen visszafogni. Az átlapolást alkalmazó SMR technológiával ugyanis a lemezeken elhelyezkedő adatsávok részben átfedésben vannak, nem pedig egyszerűen egymás mellett helyezkednek el. Ezzel körülbelül 25 százalékkal növelhető az adatsűrűség, ugyanakkor mindez az átviteli tempó rovására megy. A fej a sűrűbben elhelyezett, átfedésben lévő sávok miatt egyszerre kettőt ír felül, ebből pedig az egyiket később újra vissza kell írni. Mindez jelentősen csökkenti az elérhető sebességet, ami elsősorban az írási műveleteknél tükröződik.

A PMR-hez társuló héliumos technológia is több előnnyel kecsegtet, a nemesgáz ugyanis a levegőnél alacsonyabb légellenállással bír, így a kisebb belső súrlódás miatt a forgatómotorra alacsonyabb terhelés hárul. Ezzel a lemezek számának maximalizálása, valamint a tárkapacitás növelése mellett nagyjából 20-25 százalékkal mérsékelhető a fogyasztás, ami egy több száz vagy több ezer meghajtót tartalmazó adatközpontos rack esetében akár több száz wattos csökkenést is jelenthet a hagyományos merevlemezekhez viszonyítva. A Western Digital Gold 12 terabájtos tagja ennek hála szekvenciális olvasás közben legfeljebb 7, írás közben 6,9, véletlenszerű műveletek mellett pedig 6,9 wattot vesz fel, az üresjárati érték pedig kereken 5 watt.

Az új modellel egyetlen rack kapacitása elérheti a 2880 terabájtot, ami 440 terabájttal több, mintha 10 terabájtos modellekkel töltenénk fel a tárolót. A feljebb említett HGST rokonnal ellentétben a 12 terabájtos WD Gold modell kiskereskedelmi forgalomban is elérhető lesz, tehát akár egy otthoni NAS-hoz is opció lehet. A termék ajánlott árát pedig nettó 522 dollárra lőtte be a meghajtójára 5 év garanciát vállaló gyártó.

Várhatóan ezzel nem ért véget a Western Digital 2017-es termékesője, a vállalat ugyanis tavaly év végén azt ígérte, hogy az idén érkezik egy 14 terabájtos héliumos modell is, amely a feljebb taglalt, lassabb (írási) sebességet eredményező SMR (Shingled Magnetic Recording) szektorrendezési technológiát alkalmazza.

Rejtett bányászszoftver bukkant fel a The Pirate Bay-en

A torrentoldal új bevételi forrásokkal kísérletezik, a látogatók CPU-jával váltaná le a reklámokat.

Továbbra is csúcson a kriptopénz-láz, a bányászok nyáron az egekbe tornázták a GPU-árakat és az egyre bővülő közösség lelkes tagjai mellett már nagyobb szereplők is elkezdtek fantáziát látni a virtuális valutákban. A jóból most úgy tűnik az egyik legnépszerűbb torrentoldal, a The Pirate Bay sem akar kimaradni: a TorrentFreak számolt be róla, hogy az oldalon bányászszoftver bukkant fel, amely a látogatók számítógépeit igába hajtva szerezne plusz bevételt az oldal üzemeltetőinek.

Az utóbbi napokban több felhasználó is észrevette, hogy a torrentoldal bizonyos részeire navigálva jól láthatóan felszökik a processzorhasználat - rövid nyomozás után kiderült, hogy a tüskét egy JavaScriptben írt bányász okozza, amelyet a készítők az oldalba ágyaztak. A kód a weboldal láblécében rejtőzik, és egy a CoinHive-tól megismert bányászt dolgoztat. Arra a készítők igyekeztek figyelni, hogy ne szaladjanak meg nagyon a kölcsön vett számítási teljesítménnyel, így azt változó mértékkel ugyan, de korlátozzák, annyira viszont nem fogták vissza magukat, hogy a háttértevékenységre a felhasználók ne figyeljenek fel. A JavaScript beépülő nem fut a teljes oldalon, jelen állás szerint csupán a keresési eredményeket megjelenítő aloldalakon lép akcióba, a nyitólapon, illetve a torrentek saját oldalain nem.

A bányász a 2014-ben eredetileg BitMonero néven indult, mára egyszerűen Moneróként ismert kriptovalutára utazik - a szó egyébként eszperantó nyelven valutát jelent. A kriptopénz árfolyama jelen cikk keletkezésekor a CoinMarketCap adatai szerint 96 dolláron áll. A valuta igazán idén augusztusban lőtt ki, mikor néhány nap alatt 50 dollár környékéről közel 140-ig kúszott fel az értéke.

A The Pirate Bay nem most kezd ismerkedni a kriptovalutákkal, az elsők között vezette be a bitcoinos adományozás lehetőségét, az erre szolgáló tárca címe vastagon szedve található meg nyitóoldalán. Úgy látszik az oldalnak kevés volt a felhasználók adakozókedve, a bányász beépítése ugyanakkor erősen megkérdőjelezhető lépés a helyzet javítására. Annak kapcsán nem csak maguk a felhasználók, de még az oldal Sid néven ismert adminisztrátora-szupermodja is nemtetszésének adott hangot.

Az oldal üzemeltetői eleinte hallgattak az ügy kapcsán, majd első körben a TorrentFreaknek küldött levélben igyekeztek tisztázni, hogy csak egy nagyjából egynapos tesztperiódus erejéig próbálták ki a szoftvert, mint új bevételi forrást. Nem sokkal később egy a The Pirate Bay-en megjelent, rövid közleményben is hasonlóan nyilatkoztak, kiemelve, hogy a bányász CPU-használati korlátját "csak" 20-30 százaléknál húzzák meg, illetve a szoftvert egyetlen lapra korlátozzák, így ha a torrentlap 10 tabon nyitva is van, abból csak egy fog bányászni. A poszt alatt az üzemeltetők arra biztatják a felhasználókat, hogy hozzászólásokban írják meg, reklámokat látnának szívesebben az oldalon, vagy inkábc CPU-teljesítményüket és az áramfogyasztásukat osztanák meg azzal.

Ugyanakkor ahogy a reklámok, a JavaScript-bányász sem megkerülhetetlen, az egyszerűen valamilyen hirdetésblokkolóval is kivégezhető, ha abban a CoinHive bányászának URL-jét tiltja a felhasználó, de tetszőleges scriptblokkoló beépülőkkel is leállítható - illetve a böngésző beállításai között is egyszerűen kikapcsolható a JavaScript. De mára léteznek kifejezetten a hasonló, weboldalakba ágyazott kriptovaluta-bányászó megoldások ellen védelmet biztosító böngészőkiegészítők is, mint például a beszédes nevű No Coin, amely Firefox és Chrome alatt is elérhető. Utóbbi egy kifejezetten a bányászokat tartalmazó feketelistát használ (amelyen a CoinHive is ott van) így nem kell feltétlenül minden scriptet vagy reklámot blokkolni vele a látogatott oldalakon.

Igaz a The Pirate Bay húzása, amelynél a felhasználók hozzájárulása nélkül kezdte izzasztani a processzorokat sokak számára bosszantó lehet, maga a modell kifejezetten érdekes alternatívája lehet a hirdetéseknek - kérdés, hogy mennyi CPU-teljesítményt áldoznának be a látogatók, hogy a reklámok eltűnjenek az oldalról, és ez elég-e ahhoz, hogy megfelelő bevételt biztosítson az üzemeltetőknek.

Virtuális lakberendezéssel támad az IKEA AR appja

Az áruházlánc Place alkalmazásával vásárlás előtt elhelyezhetők a nappaliban a virtuális bútorok.

Lecsapott az Apple ARKitjére az IKEA, a svéd bútoráruház bejelentette első iOS-es AR alkalmazását, amellyel a felhasználók már vásárlás előtt megnézhetik, hogy mutatnak otthonukban a virtuális bútorok. Az IKEA Place névre keresztelt szoftver az Apple ARKit API-ját támogató iOS 11-en érhető el, azzal a foteloktól, a dohányzóasztalokon át a szekrényekig egy sor termék elhelyezhető a lakásban, valós méretben - így nem csak az derül ki, hogy a bútor stílusa passzol-e a nappalihoz, de az is, befér-e még a kiszemelt szekrény a kanapé mellé. Az ingyenes IKEA Place az áruház ígérete szerint szeptember végén válik elérhetővé az Apple alkalmazásboltjában az iOS 11 felhasználók számára.

A frissen bejelentett szoftver komoly lépés az IKEA részéről, amely az elsők között dob piacra hasonló alkalmazást. A megoldás az AR területén is mérföldkövet jelent, hiszen végre nem csak valamilyen tech demóról van szó, hanem egy minden felhasználó számára potenciálisan hasznos appról. A kezdeményezéshez az ARKit kiváló táptalajt biztosít, az API a telefon kameráján keresztül képes felmérni környezetét, amelyhez automatikusan skálázza a kijelzőn megjelenített bútor 3D modelljének méretét, az áruház szerint 98 százalékos pontossággal. A virtuális termék ráadásul kifejezetten részletgazdag, azon a borítás, szövet textúrája is jól látszik, illetve az aktuális fényviszonyokhoz is igazodik, valósághű árnyékokkal és megvilágítással.

Az appban megjelenésekor több mint kétezer virtuális IKEA termék lesz elérhető, a lista pedig a későbbiekben folyamatosan bővül majd. Az alkalmazásban megtekinthető bútorok első körben a nappalira fókuszálnak majd, így főként kanapékkal, fotelokkal, lábtartókkal, asztalokkal és különböző tárolómegoldásokkal lehet majd játszani a szobában. A szoftver használatát a cég nem bonyolította túl, azt letöltve a padló beszkennelése után csak ki kell választani a megjelenő listából a kívánt bútort, amelyet aztán a kijelzőt simogatva szabadon mozgathatunk a szobában.

Érdekesség, hogy a TechCrunch szerint az app mindössze hét hét alatt készült el, az abban elérhető katalógus viszont már jó ideje gyűlik: az áruházlánc évek óta 3ds Maxban készít 3D modellekből álló leltárat bútorairól, ráadásul zömében a közzétett termékképein sem valódi fotók, hanem a fenti modellekből renderelt képek szerepelnek.

Az IKEA tehát az elsők között ad ki élesben használható terméket az Apple ARKitjére építve. A fejlesztőkészletet a cupertinói cég júniusban, WWDC konferenciáján leplezte le, azzal a céllal, hogy az AR appokhoz kínált egységes fejlesztői megoldással lökést adjon a hasonló alkalmazások terjedésének. Arról korai lenne beszélni, hogy az ARKit berobbantja-e az iOS-es AR aranykorát, ugyanakkor mindenképp biztató jel, hogy ilyen hamar elkezdtek felbukkanni a technológiára építő első termékek. Hasonló lehetőség egyébként a pálya másik oldalán is akad, augusztus végén a Google is leleplezte az ARKit androidos párját, az ARCore-t - azt azonban még nem tudni, arra lecsap-e belátható időn belül az IKEA vagy valamelyik másik vállalat.

Az 5G már a spájzban van

Az új generációs hálózatokat hajtó hardverek már élesben dolgoznak – igaz még a 4G zászlaja alatt.

Lassan de biztosan araszol a szolgáltatók felé az 5G, az új technológiával az ahhoz szükséges infrastruktúrát fejlesztő gyártók is igyekeznek egyre inkább megbarátkoztatni a vállalatokat. Nincs ez máshogy a ZTE berkeiben sem, amelynek újabb rendszerei bár még a 4G-szóráshoz állnak hadrendbe, már felkészültek az új generációs hálózatokra is. A gyártó napokban rendezett, elsősorban partnereinek szóló rendezvényén beszélt a terület jelenéről és jövőjéről, illetve arra vonatkozó ütemterveiről.

Azok az igények, amelyek az 5G-t életre hívják valószínűleg már senkinek nem jelentenek újdonságot: az egy cellára jutó eszközök igen tempósan növekvő száma, valamint az igény az egyre alacsonyabb késleltetésre és egyre nagyobb sávszélességre is ide tartozik, köszönhetően többek között az olyan feltörekvő technológiáknak, mint a rendkívül precíz és megbízható kommunikációt igénylő önvezető autók. A szabványért felelős iparági testület, a 3GPP ennek megfelelően három fő alkalmazásterületet fektet le az 5G számára, ezek a fejlett mobilos szélessáv vagy eMBB (Enhanced Mobile Broadband, a kiterjedt gépi kommunikáció, azaz mMTC (Massive Machine-Type Communication), illetve a megbízható, alacsony késleltetésű kommunikáció, az URLLC (Ultra Reliable Low Latency Communication).

Ezek gyakorlati bevezetésének első lépéseit a ZTE már megkezdte, a "Pre5G" vagy "5G-ready" néven emlegetett megoldásokkal, amelyek köztes lépcsőfokot jelentenek az jelenleg élő 4G hálózatok és utódaik között - az átállás, ennek megfelelően, ellentétben a 3G-4G váltással, nem egy éles határvonalat jelent, helyette fokozatosan meg végbe. A Pre5G koncepció a 4G hálózatokat hivatott felturbózni, hogy képesek legyenek megfelelni az 5G iránt támasztott igényeknek, mintegy áthidalásként a technológia szélesebb körű támogatásáig.

Ennek a fejlesztésnek az egyik legfontosabb eleme a Massive MIMO – vagy antennamátrix megoldás, amely egy antennamezőben elhelyezett, akár 256 kicsiny antennát tartalmazó rádiós egységgel célzottan veszik fel a kapcsolatot a cellába érkező eszközökkel, például a mobiltelefonokkal, mégpedig úgy, hogy a mozgó ügyfelet a rádiós nyaláb képes követni (a technológia jelenlegi állásánál nagyjából egy lassan mozgó autó sebességével).

Massive MIMO technológiából egyébként mindjárt kétfélével is találkozhatunk a gyártó portfóliójában, abban a frekvenciamegosztásos, vagy FDD (Frequency Division Duplexing), illetve az időmegosztásos, TDD (Time Division Duplexing) MIMO eszközök is ott vannak. Az FDD esetében a rendszer a kimenő és beérkező adatoknak két külön csatornát dedikál, ezzel szemben a TDD egyetlen sávval is megelégszik, amelyen váltják egymást a küldött és fogadott adatok. Utóbbi előnye, amellett, hogy kisebb frekvenciaszeletet használ fel a működéshez, illetve nem kell feltétlenül egyenlő arányban felosztani rajta a le- és feltöltéshez szánt időtartamokat, így például igény szerint nagyobb sávszélesség dedikálható a letöltésnek, illetve kevesebb a számítási feladat, amelyet a rendszernek másodpercenként sokszor el kell végeznie a rádiósugárzás pontos vezérlése érdekében.

A hasonló technológiák többlépcsős bevezetésével a szolgáltatók fokozatosan, és nem utolsó sorban költséghatékonyabb eszköztelepítésekkel térhetnek át az 5G hálózatokra. Ez az átállás pedig már most folyamatban van, a ZTE Pre5G eszközei világszerte már számos operátor hálózatában teljesítenek szolgálatot: a China Mobile például a kínai tartományok 90 százalékában üzemeltet tesztüzemben ilyen eszközöket, a japán Softbank pedig már egy éve élesben használ ZTE Pre5G Massive MiMo rendszereket. De nem kell ilyen messzire menni a tesztüzemek Spanyolországban és Ausztriában is folynak, a Telefonica Grouppal és a H3G-vel együttműködésben.

Hazánkban az 5G tesztek egyébként rövidesen Zalaegerszegen is beindulnak, ahol a jelenleg épülő járműipari tesztpályán a Magyar Telekom támogatásával várhatóan jövőre indul el az új generációs mobilhálózat kísérleti fejlesztése. A pálya az általános  járműfejlesztés mellett alkalmas lesz az önvezető autók kommunikációjának tanulmányozására, illetve fejlesztésére, ami az egyik kulcsfontosságú felhasználási területe lesz az 5G-nek a következő évtizedben. A pálya esetében egyébként egy nagyszabású kezdeményezésről van szó, a befektetők szerint a mintegy 40 milliárd forint értékű beruházással világszinten egyedülálló tesztkörnyezet épül.

Persze ahhoz még kell néhány év, hogy a megoldás világszerte kitörjön a tesztfázisból - ugyanakkor éles váltást nem érdemes várni. Az új hálózat bevezetése bár fokozatos, azért nem véletlenszerű. Az átállást a ZTE két fő szakaszra osztja, kezdve a fentebb is említett Pre5G megoldások telepítésével, amelyek egyelőre a 4G hálózatokhoz járulnak hozzá, ide tartoznak az említett Massive MIMO-t alkalmazó új generációs bázisállomások is, amelyek antennarendszerei hardveres módosítás nélkül tudnak majd átállni az 5G üzemre. A fokozatos átállás a második szakaszban kezdődik meg, egyfajta konvergens 4G-5G hálózat kiépülésével, amelyben a két generációt támogató hardverek egymás mellett dolgoznak - ebből pedig fokozatosan kopnak ki a 4G megoldások.

A technológia tehát már világszerte tesztelés alatt áll, Kínában például a China Mobile már jövőre elindítaná kisebb kereskedelmi hálózatok tesztüzemét, de a Japán Docomónál is folynak már a tesztek - az ország a 2020-as nyári olimpiai játékokat már 5G-vel szórná meg. Dél-Koreának ugyanakkor már a 2018-as téli olimpiát megelőzően vannak ilyen tervei, és az Egyesült Államokban is jövőre érkezhetnek az első 5G szolgáltatások, amelyek elindításával kapcsolatos ambíciókat mind az AT&T, mind pedig a Verizon dédelget. Az EU-ban a jelenlegi várakozások szerint a teljes értékű 5G kereskedelmi hálózatok 2020-ban bukkanhatnak fel.

Digitalizáció a kulcsszó az SAP magyar leányánál

Haladnak a régóta ígért felhős bevezetések, az SAP már kifejezetten "cloud company"-ként tekint saját magára. Az egyik digitalizációs megoldásról, a SuccessFactorsról többet is elárult a cég az idei SAP Forum Hungary rendezvényen.

Még mindig a digitalizációtól és a felhő alapú rendszerek bevezetésétől remélik a vállalatok a bevételnövekedést, köztük az SAP tervei is erre a területre irányulnak. Tavaly 28,5 milliárd forintos árbevételt ért el a magyar leányvállalat, ami 20 százalékkal több a megelőző, azaz 2015-ös évhez képest - mondta el Ablonczy Balázs ügyvezető igazgató a 20. SAP Forum Hungary eseményen. A teljes árbevételen osztozik közel fele-fele arányban az exporttevékenység és a hazai bevétel. Az ügyvezető a jövővel szemben is bizakodó, az eddigi eredmények ismeretében a növekedés várhatóan idén is két számjegyű lesz. A távlati cél pedig még ennél inkább is ambiciózusabb, az SAP Hungary a következő néhány évben szeretne felkerülni a kétszáz legnagyobb hazai vállalatot tartalmazó listára a mostani nagyjából 350. helyről.

Ennek egyik fontos tényezője a felhős és az ennek részeként is tekinthető, a digitalizációs területen elért eredmény lehet. Maga a digitalizáció az SAP értelmezésében hasonlít más vállalatok megközelítéséhez, mely szerint az üzleti folyamatokat egy egységes informatikai rendszeren keresztül szolgálják ki - az egésznek a vállalat szerint természetesen egy központi ERP mag köré kell épülnie. Az átalakulás pedig egy olyan dinamikus folyamat, amely Magyarországon is jellemző, tipikusan abban az esetben, mikor egy cég az üzleti modelljét szeretné átalakítani, de azt a korábbi rendszer már nem tudja kiszolgálni.

Először hazánkban a MOL kezdte el átalakítani HR rendszereit felhő alapúra négy évvel ezelőtt, vagyis a megoldás terjedése jóval később indult mint az Egyesült Államokban. "Azóta pedig már nincs olyan nagyvállalat, amely ne használná valamennyire a felhős megoldásokat." - fogalmazta meg Ablonczy. Az ügyvezető meglátása szerint Magyarországon a közlekedési szektor mondható egészen innovatívnak. A Magyar Államvasutak két évvel ezelőtt egy infrastruktúra karbantartó rendszert indított el, és ennek keretében cserélte le a korábbi megoldását SAP alapúra. Annak a felmérését, hogy hol vannak a váltók, sorompók egy térképes felületen szerette volna megjeleníteni - az eszközök rögtön nyilvántartásba kerülnek, de a beszerzést is ezen keresztül intézi a MÁV. Hasonló módon a Waberer's háromezer kamion hosszútávú menedzselését oldotta meg az SAP-val közösen, beleértve a futás optimalizálását, a karbantartás nyilvántartását és a sofőrök munkaidő beosztását.

Emellett jelentős részben állami tulajdonú vállalatoknak is segít az SAP a felhőbe kapcsolódni. Ezt a tevékenységet támogatja a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságnál (KEF) elnyert keretszerződési pályázat, amelynek keretében a közbeszerzési kötelezettek megoldásokat tudnak vásárolni az SAP-tól. Egy másik keretmegállapodás részeként pedig további öt vállalat végezhet SAP bevezetéseket.

Kevésbé népszerű a KKV-knál

Kevésbé sikeres az SAP a KKV-k körében, ahol a 20 százalék körüli növekedési szintet tartja. Pozitívum, hogy a kis- és középvállalatoknak kínált SAP Business One is már HANA platformon fut, így hatékonyabb működést tud elérni. Azonban az uniós feltételek túl szigorúak az erre vonatkozó pályázattal kapcsolatban, ezért a kis cégek kevésbé választják ezt a megoldást - indokolta az ügyvezető igazgató.

Továbbá a KKV-k kapcsán emelte ki Ablonczy Balázs az öt éve 4,3 milliárd dollárért felvásárolt, szintén felhő alapú Ariba beszerzőszoftvert, amelyen "több mint 3 millió vállalat van fenn" és "közel kétszer nagyobb forgalmat bonyolít, mint az Alibaba, az Amazon és az eBay együttvéve". A szolgáltatáson keresztül például az egyik vállalat feltölti az igényt, hogy mit szeretne bevezetni, majd választhat a jelentkező partnerek ajánlataiból. A megoldást nyújtó cégek pedig minden profiljukba eső beszerzési igényre megkapják a felhívást, és így tudnak ajánlatot tenni. Mivel az Ariba felhő alapú, ezért bármelyik magyar KKV igénybe veheti itthonról is.

Egyre több hazai SuccessFactors bevezetés

Egy másik korábbi SAP-s felvásárlás, a SuccessFactors humántőke-menedzsment szoftverhazai bevezetésének tapasztalatairól külön szekció szólt a konferencián. Az SAP Hungary ügyvezetőjének megfogalmazása szerint ez a legjobb megoldás a szenzitív adatokat nem érintő, tehát nem pénzügyi területeken. Így ez az egyik olyan termék, amely az egyre kisebb erőforrásokkal rendelkező HR-esek körében egyre népszerűbb. Eddig 48 millió felhasználóval rendelkezik globálisan, hetven külföldi központú cég vezette már be Magyarországon, továbbá az új projektek közé tartozik az MVM, Bonafarm, TDK Epcos és az ENKSZ-Főgáz is.

A szombathelyi TDK senior projektmenedzserétől és a BCS tanácsadócég képviselőjétől külön előadást hallhattunk arról, mit tekintettek kritikus pontoknak a SuccessFactors bevezetésekor. Ezek alapján még mindig gondot jelent a magyar cégeknek a felhő alapú adattárolás vagy éppen a régi adatok migrálásától való eltekintés. Ezek a gyakorlatba azonban kevésbé jelentettek problémát, viszont például a fizikai munkások regisztrációja a toborzófelületen továbbra is kérdéses pont. A HR folyamatok digitalizációja miatt már nincs papír alapú jelentkezés, de a fizikai munkásnak jelentkezők nem feltétlenül rendelkeznek email címmel, interneteléréssel, illetve az információk megadása is gondot okozhat az internetes felületen.

Bár a digitalizációnak még láthatóak a problémái, de az SAP elkötelezett ezen a területen. "Húsz évvel ezelőtt az SAP-t csak a nagyvállalati irányítási rendszereiről ismertük, mára ez megváltozott." - jelentette ki Ablonczy. Három évvel ezelőtt egy erős felhős irányú stratégiaváltás történt, és azóta a vállalat "cloud company"-nak nevezi magát. A magyar leányvállalat igyekszik a változásokból kivenni a részét, hazánkban dolgozik például a globális jelentőségű HR felhőtámogató központ, és már van mesterséges intelligencia-gépi tanulással foglalkozó egység is. A fejlesztési területen folyamatos a létszámbővülés. Ennek is köszönhető, hogy a hazai SAP-nál már több mint ezer fő dolgozik.

Szerverpiac: a Huawei kiütötte a Lenovót

Nőttek az eladások a második negyedévben, azonban a Lenovó így is nagyot bukott.

Kisebb növekedést mutatott második negyedévében a szerverpiac - közli szokásos jelentésében a Gartner. A piackutató szerint a kiszolgálók eladásai 2,4 százalékot nőttek a három hónap során, a szerverekből származó bevétel pedig ezzel párhuzamosan 2,8 százalékkal ugrott meg a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. A Gartner szerint két főbb tényező áll a gyarapodások mögött, amelyek közül az első helyen az APAC (Ázsia Csendes-óceáni térség) régió, azon belül is Kína nagyobb adatközpontos beruházásai állnak.

A másik növekedési faktort a nagy felhős szolgáltatók (hyperscale) adatközpontos beruházásai jelentik, gyakorlatilag az összes meghatározó vállalat bővít, beleértve a Microsoftot, a Facebook-ot, vagy éppen az Amazont. A folyamatot bizonyos esetekben a cégek házon belül végzik, amire jó példa a Facebook Open Compute Project, vagy a Microsoft Project Olympus, amelyek saját tervezésű szervereket, illetve egyéb adatközpontos komponenseket, például tarolókat takarnak - ebből maximum az ODM-szereplők (bérgyártók) profitálnak, a hagyományos gyártók nem.

A nagy szervergyártók közül továbbra is a HPE vezeti a forgalmat vizsgáló rangsort, bár a vállalat bevétele 9,4 százalékot esett vissza a tavalyi évhez képest. Ezzel szemben az egyre nagyobb konkurenciát jelentő Dell EMC tovább növekedett, a gyártó kereken 7 százalékkal múlta felül tavalyi eredményét, amivel már lőtávol közelébe került a HPE-hez, a két cég között már csak 3,1 százalék különbség van. A negyedév egyik nagy vesztese az IBM, amelynek forgalma 21,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ezzel szemben a Huawei szabályosan kilőtt, a kínai gyártó 57,8 százalékkal növelte bevételét, amivel a top 5-ből kiütött nagy hazai riválisát, a Lenovót.

Kissé más képet fest a darabszámra vonatkozó felmérés, amelyben a Dell EMC már vezet, igaz az előző évhez képest 6,9 százalékkal csökkentek a cég értékesítései. A második helyen néhány tizedszázalékkal lemaradva a nagy rivális HPE áll, amely 2016 hasonló időszakához képest ugyancsak kevesebb szervert szállított le, a csökkenés 8,7 százalékos.

A Huawei itt is nagyot ment, a vállalat 26,1 százalékkal növelte a darabszámot, az ugyancsak kínai Inspur pedig árnyékként követve honfitársát 31,5 százalékot javított. A Lenovo mélyrepülése itt is kirajzolódik, a tavalyi évhez képest 38,1 százalékkal csökkentek a gyártó eladásai. Nem csoda tehát, hogy a cég júniusban teljesen megújította kiszolgálós palettáját, ám ennek esetleges pozitív hatására még néhány negyedévet valószínűleg várni kell.

A Google veheti meg a HTC-t

Így veheti kézbe a Pixelek gyártását a cég, az egyre erősödő pletykák szerint küszöbön a felvásárlás.

A Google karjaiban kötheti ki az okostelefonjairól elhíresült HTC. Egybefüggő hírek szerint a két fél előrehaladott tárgyalásokat folytat egy esetleges akvizícióról, amivel a Google fejlett gyártókapacitáshoz juthat, így a Pixel telefonok házon belül készülhetnének, a vállalat 100 százalékos kontrollja alatt. A felvásárlás a HTC számára is jól jönne, a tajvani vállalat ugyanis évek óta meredek lejtmenetben van, a pénzügyi problémák jelentette gödörből pedig a virtuális valóság sem húzta ki a céget.

Az akvizíció kézen fekvő lenne a Google részéről, az első androidos készüléket legyártó HTC-vel ugyanis több éves közös múltra tekinthetnek vissza, a tajvani cég több Nexus modellt is tervezett és gyártott, utóbbi tevékenység pedig a tavaly bemutatott Pixel szériánál is megmaradt, a készülékeket ugyanis a HTC üzemeiben állítják össze. Utóbbi jól mutatja a tajvani vállalat bérgyártói képességét, a Google ugyanis meglehetősen szigorú feltételek mellett ad ki hasonló jellegű megbízást, pláne akkor, ha saját operációs rendszerének zászlóvivőjéről van szó.

A HTC kompetenciáját készülékeinek minősége is alátámasztja, a néhány hónapja bemutatott U11-et ugyanis pozitív fogadtatásban részesítette a sajtó, látszólag mindhiába. A gigászi konkurensek ugyanis a HTC marketing büdzséjének sokszorosát tudják elkölteni globális marketingkampányokra, a Samsung vagy a Huawei pedig nem is rest meglovagolni ezt. Mindez különösen fontos a 250 ezer forint környéki (és akár feletti) összeget jelentő csúcskategóriában, ahol a vásárlók egy nagy része a készülék tulajdonságai mellett a márka népszerűségét is komolyan számításba veszi.

A Google számára viszont nem fontos a HTC márkaneve, egy esetleges felvásárlással vélhetően a süllyesztőbe kerülne a brand, esetleg a Vive VR headsettel élhetne tovább, bár a közelmúltban felmerült pletykák szerint már ennek az eladást is előkészítette a tajvani cég. Az augusztus végi hírek még a Vive-val kapcsolatos fejlesztések leválasztásáról szóltak, ezzel ugyanis később lényegesen egyszerűbben értékesíthető a divízió. A lépés további hozadéka lenne, hogy ezt követően a VR-től megszabadított HTC eladása is könnyebben menne, a Bloomberg szerint ugyanis a vállalat aktuális formájában nem sok felvásárlót hoz igazán lázba, köszönhetően a viszonylag széles termékpalettának, és az azokhoz kapcsolódó szerteágazó fejlesztéseknek, amelyek nem hozták meg a remélt eredményeket.

A tajvani vállalat vesszőfutását jól szemlélteti részvényeinek árfolyama. Az elmúlt 5 évben körülbelül 75 százalékkal csökkent a cég papírjainak értéke, az abszolút csúcstól pedig jelenleg 95 százalékkal marad el a HTC, amely értéke 1,8 milliárd dollár környékén mozog. Mindez elsősorban vállalat okostelefonos eladásainak visszaesésének köszönhető, a negatív tendencián pedig egyelőre nem tudott fordítani a cég. Többek között ezért is vágott bele a néhány éve még szép reményekkel kecsegtető VR eszközök piacába a HTC, ám ez sem hozott megváltást, az augusztusban közölt adatok szerint 64 millió dolláros veszteséggel zárta legutóbbi negyedévét a vállalat.

A meredek hanyatlásnak köszönhetően tehát jelenleg igen alacsonyan mozog a HTC tőzsdei értéke, a Vive esetleges leválasztását követően pedig tovább csökkenhet az összeg, ami a Google számára még vonzóbbá teheti az akvizíciót.