Menetel a Google

Kiemelkedően jó negyedévet tudhat maga mögött a Google anyavállalata, ezúttal bírság sem vont le az eredmények értékekből és az "egyéb tétek" is fokozatosan egy kicsivel több pénzt termelnek a cégnek.

Kilőttek a részvényárak az Alphabet, azaz a Google anyacégének szeptemberrel záruló harmadéves pénzügyi negyedéves jelentésének megjelenését követően, amely azt mutatja, hogy a vállalat továbbra is fényes eredményeket tud felmutatni. A bejelentés utáni órákban ennek megfelelően 4 százalékkal emelkedett a részvények tőzsdei ára. A Google 27,8 milliárd dolláros bevételt jelentett be a negyedévben, ami 24 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest, és félmilliárddal magasabb az elemzői előrejelzésnél. A nettó profit pedig meghaladja a 6,7 milliárd dollárt, ami jelentősen több a tavaly 5 milliárd dollár körüli összegnél.

A bevétel emelkedés minden földrajzi régióban hasonlóan magas, 20-30 százalék körüli. A legnagyobb bevétel természetesen az Egyesült Államokból származik, 21 százalékos növekedéssel 12,9 milliárd dollárt tud felmutatni, de az Európát, Közel-Keletet és Afrikát magába foglaló (EMEA) régió is 23 százalékkal 9,1 milliárd dollárt jelentett a vállalatnak ebben a negyedévben. Az ázsiai-csendes-óceáni régió 4,2 milliárd, Amerika "többi része" pedig 1,5 millió dollárt hozott be az Alphabetnek, ezeknek növekedése 30 százalék körüli.

A legnagyobb részét a bevételnek természetesen a hirdetések adják, nagyjából 24 milliárd dollárt a teljes 27,8 milliárdos tortából. Ugyanakkor Ruth Porat pénzügyi igazgató kiemelte a hirdetések kapcsán, hogy a partner weboldalakra történő kifizetések tovább fognak nőni a jövőben, mivel a felhasználók egyre inkább mobileszközökről fogyasztják a Google szolgáltatásait, például a cég számára fizetős hozzáférési pontokon keresztül indítják el mobiloldalakon keresztül a keresést, a Google saját hagyományos keresője helyett.

A TAC (Traffic Acquisition Cost) növekedését csak "a változó partneri megállapodásokkal" magyarázta az igazgató az elemzői kérdésekre, mivel ezen a területen lehetett szembetűnő költségnövekedést tapasztalni: 2,62 milliárdról 3,1 milliárd dollárra. Ahogy korábban írtunk róla, évi nagyjából 7 milliárd dollárba kerül a Google-nek, hogy egyes helyeken (elsősorban böngészőkben) a cég keresője az alapértelmezett, ami eleve kétszerese a 2014-es kifizetési aránynak - és ez a költség emelkedhet tovább még a jövőben.

A hirdetéses bevételek mellett a hardver és felhős szolgáltatásokat magába foglaló "egyéb bevételek" is szépen gyarapodnak, a tavalyi 2,4 milliárd dollárhoz képest már 3,4 milliárd dolláros bevételt hoztak a cégnek. Ebbe a kategóriába sok minden tartozik a Google Pixeltől kezdve, a Home-on át a Play Store-ig. A Pixel 2 kapcsán megjegyezte Sundar Pichai vezérigazgató, hogy az első napi előrendelésből dupla annyi futott be mint tavaly, az első szériánál, de elkerülte a kijelzős problémák említését. Azt viszont hozzátette a vezérigazgató, hogy a jövőben több hangsúlyt fektetnek a marketingre és más országokban a termékek kereskedelmi terjesztésére. Egy HTC-vel kötött megállapodás keretében pedig mérnököket kap a cég Taiwanból, akik segítik a hardveres üzletág további alakulását.

Csordogálnak az "egyéb tétek" bevételei

Az Egyéb Téteknek nevezett "innovációs projektek" továbbra is veszteséget termelnek, az utóbbi három hónapban 812 millió dollárba került a működési költségük, de lassan nőnek az ezekből származó bevételek is - ezúttal 302 millió dollárt gyűjtöttek be az olyan projektek mint a Nest, Verily vagy a Fiber. Ezeknek a projekteknek a konkrét eredményéről a Google soha nem számol be részleteiben, de sejthető, hogy az okosotthon-kiegészítőket fejlesztő Nest termeli a bevételek nagy részét. A cég folyamatosan új termékekkel jelenik meg a konzumer réteg számára és frissíti az árucikkeket, például szeptemberben jelentette be az olcsóbb Nest okostermosztátot és különböző otthoni biztonsági eszközöket.

A UPC és a Telekom is növeli a vezetékes net tempóját

A következő hetekben két nagy magyarországi vezetékesinternet-szolgáltató is kibővítheti, átalakíthatja a portfólióját, ami nem hivatalos információk szerint leginkább az előfizetők által elérhető maximális le- és feltöltési sávszélesség további emelésében nyilvánul majd meg.

Egy-két héten belül a Magyar Telekom és a UPC is megemeli a vezetékesinternet-portfólióval elérhető legnagyobb le- és feltöltési sebességet - tudta meg a HWSW különböző forrásokból. Előbbi az index.hu spekulációja szerint az optikai területeken jelenleg elérhető 1 Gbps letöltési tempót növeli majd a duplájára, azaz 2 Gbps-re, míg a UPC várhatóan a Fiber Power 500-as csomagot turbózza fel, vagy vezet be helyette másik konstrukciót, mellyel a letöltési plafon 1 Gbps-re nő.

Az index.hu szerint a 2 Gbps sávszélességű telekomos netcsomagok érkezésére bizonyíték lehet, hogy a szolgáltató ügynöksége nemrég regisztrálta a 2gb.hu és a 2giga.hu domaineket. A lap kérdésére emellett a Telekom illetékesei megerősítették, hogy a szolgáltató gondolkodik a nagyobb sebességű díjcsomag(ok) bevezetésén. A HWSW úgy tudja, hogy a portfólió megújítása a jövő héten meg is történik majd, várhatóan november 2-től már elérhetők lesznek a jelenlegi csúcssebesség dupláját kínáló kapcsolatok azon háztartások számára, melyek FTTx-lefedettségi területen találhatók.

Ezzel vélhetően a Telekomnál lehet majd a leggyorsabb lakossági/KKV internetelőfizetést megkötni Magyarországon (1 Gbps sávszélességű csomagot mindazonáltal jóval korábban kínált már a DIGI), más kérdés, hogy ekkora sávszélesség kihasználásához egyszerre több, kifejezetten nagy forgalmat generáló eszközre van szükség. A Telekom egyébként nemrég frissítette kliensoldali eszközparkját (optical network terminal, azaz ONT), a Huawei berendezéseit FTTx-területen a Sagemcom gigabites ethernettel és 802.11ac-s Wi-Fi -vel felvértezett termináljai váltották.

A Telekom mellett a UPC Magyarország is készül a sávszélesség emelésére, részben a szeptemberben megújult új márkastratégiába, márkaimázsba illesztve. A Liberty Global tulajdonában álló cég éppen tegnap tartott sajtóbeszélgetést a folyamatosan gyorsuló hálózatokról, valamint az ebből eredő társadalmi/üzleti előnyökről. Bár a beszélgetés alapjául szolgáló kutatás a "gigabites társadalmakról" szólt, a UPC jelenleg is a 2014-ben bevezetett Fiber Power 500-as díjcsomaggal kínál maximum 500 Mbps letöltési tempót. A márka megújításakor a legolcsóbb, legkisebb sávszélességű díjcsomagok már el is tűntek a portfólióból (jelenleg a belépő szintű internetelőfizetés a Fiber Power 120 a cégnél), most pedig információink szerint jöhet a UPC-nél is a gigabites vezetékes net.

A szolgáltató által használt EuroDOCSIS 3.0 technológia mindehhez már jóval korábban megadta az alapot, a UPC már 2011-ben demózta a gigabites kábelnetet, ám mostanra vált csak széles körben elérhetővé az a kliensoldali technológia, eszközpark, mellyel a gigabites sebesség stabilan és tartósan biztosítható. A cég a gigabites nethez alighanem a tavaly debütált Connect Box modemet telepíti majd (új létesítéseknél eleve már csak ezeket az eszközöket viszik ki a szerelők), mely a gigabites ethernet portok mellett 802.11ac szabványú Wi-Fi-t is kínál.

Meglepte az elemzőket az Amazon

Jobban teljesített a vártnál a cég a harmadik negyedévben, a szekeret most is az AWS húzza. A gyarpodás most is elsősorban a bevételen érhető tetten, profitnövekedést alig hagyott magának a vállalat.

Derekas lendületet kapott az Amazon az idei harmadik üzleti negyedévben, a vállalat frissen közzétett pénzügyi jelentése jócskán túllőtt az elemzők várakozásain, a teljesítmény hatására pedig október 26-án a cég részvényei is kilőttek - mintegy 8 százalékot. Noha a bevétel megszaladt, a vállalat szokásához híven most sem ült sokáig a befolyt összegeken, azokat rögtön el is kezdte visszaforgatni, így a növekedés a profit terén már nem érhető tetten ilyen látványosan.

A cég bevétele nem kevesebb mint 34 százalékkal növekedett az időszakban, az előző év 32,7 milliárd dollárjáról 43,7-re - ebbe már beleszámít az idén nyáron felvásárolt Whole Foods Market 1,3 milliárdos bevétele is, továbbá 124 millió dollárért a kedvező valutaárfolyamok felelnek - de még ezeket leszámítva is 29 százalékos a növekedés 2016 Q3-hoz képest. A vállalat ugyanakkor a költekezés terén sem fogta vissza magát, a profit növekedése így már jóval konszolidáltabb, az az elmúlt egy éves időszakban, 252 millió dollárról 256-ra kúszott fel.

A cég marketingre ebben a három hónapban sem sajnálta a pénzt, új Echo seregének és más termékeinek promotálása közel 2,5 milliárd dollárba került. Eközben a cég munkaerő-állománya is gyors ütemben sokasodik, teljes és részmunkaidős dolgozóinak számra 2016 második fele óta csaknem duplájára nőtt.

A vállalat stabil bázisát továbbra is az Egyesült Államok piaca jelenti, ahol árbevételét az elmúlt év hasonló időszakához képest 18,9 milliárdról most 25,4-re hizlalta. Ehhez ugyanakkor már jelentősen csökkenő üzemi nyereség társult, az 255 millióról 112 milló dollárra esett vissza, ami több mint 56 százalékos csökkenést jelent. De a trend a nemzetközi piacon is hasonló: bár a bevétel 10,6 milliárdról 13,7-re növekedett, a tavaly ilyenkor jelentett 541 milliós üzemi veszteség értéke idén már 936 millió dollár.

A megmentő, ahogy azt a cégnél megszokhattuk, most is a felhős szegmens, azaz az AWS, amely végre a bevételnövekedés mellett üzemi nyereségét is jelentősen növelni tudta. A részleg a 2016-os 3,231 milliárd dolláros bevételt követően az idei Q3-ban 4,584 milliárdot termelt, üzemi nyeresége pedig 861 millióról 1,17 milliárdra gyarapodott. Az üzletág tempós növekedését jól illusztrálja, hogy az immár a cég bevételeinek 11 százalékáért felel - a sikeres részlegnek köszönhetően pedig az Amazon már zsinórban tizedik negyedéve mondhatja magát nyereségesnek.

Elfenekelné az Intelt mobil Ryzeneivel az AMD

Két négymagos modellel indul az új ostrom a mindeddig bevehetetlennek tűnő piacon. Sikerrel jár-e az újabb próbálkozás?

Bejelentette a mobil, azaz notebookokhoz szánt Ryzen processzorait az AMD. A kifejezetten hordozható gépekhez tervezett lapka az előzetes információknak megfelelően négy Zen processzormagot, illetve egy Vega-alapú grafikus vezérlőt integrál össze némi körítéssel meghintve. A chiptervező feltett szándéka, hogy hosszú évek bukdácsolása után végre a notebookok piacán is komolyan megveti lábát, amire talán sosem volt még ilyen jó esélye. Az AMD szerint ugyanis a két modellel rajtoló mobil Ryzen széria nem csak grafikus teljesítményben, hanem a CPU számítási teljesítményét, illetve fogyasztást tekintve is versenyben van az Intelekkel, sőt, bizonyos esetekben felül is múlja a konkurens nyolcadik generációs megoldásait.

A Raven Ridge

A mobil Ryzenek alapját a Raven Ridge kódnevű fejlesztés adja, amely az AMD második, Zen processzormagokat felvonultató dizájnja. A kvázi nulláról felépített, 14 nanométeres gyártástechnológiával megmunkált szilíciumlapka ennek megfelelően hanyagolja a szerveres környezetben szükséges 10Gb Ethernet vezérlőket és a több lapka összedrótozásához szükséges GMI linkeket, sőt, az energiahatékonyság növelésének érdekében a négy darab első generációs Zen magot csokorba fogó CCX (Core Complex) harmadszintű gyorsítótárának felét is elhagyta a tervezőcsapat. Így a lapka 8 helyett csak 4 megabájt L3 cache-t tartalmaz, ám a felezéssel inkább nyertek a mérnökök, az így megtakarított disszipációval ugyanis magasabbra ugorhat fel a processzormagok órajellel, amely kompenzálja a kisebb gyorsítótárat.

A Vega grafikus mikroarchitektúra ugyancsak nem jelent újdonságot, az erre épülő videokártyák már néhány hónapja piacon vannak. Az AMD összesen 11 darab ötödik generációs GCN CU-val 704 darab shader egységet pakolt a Raven Ridge-be, ami önmagában 37,5 százalékos előrelépés a Bristol Ridge értékéhez képest. A cég első körben ezt nem aknázza ki és 10 CU-ban maximalizálja a grafikus vezérlőt, ami 640 darab shadert jelent. Utóbbival és magasabb órajelekkel így is 100 százalék feletti előrelépésről beszél az AMD, amely bár nagy, a teljesítmény továbbra is csak a belépőszintű diszkrét GPU-k kiváltásához lehet elég. Az AMD ugyanakkor látszólag nem is akart többet elérni, a cél az lehetett, hogy az Intel évek óta stagnáló, fókuszt vesztett GPU-s fejlesztését egyértelműen felülmúlja a Raven Ridge megoldása, ami a tervezőcég szerint sikerült is: a nyolcadik generációs Inteleknél esetenként akár kettő és félszer is gyorsabb lehet a mobil Ryzen.

A CPU magokat felvonultató CCX-et és az integrált GPU-t a már korábban bemutatott lapkából megismert, koherens Infinity Fabric köti össze és vezérli, illetve ehhez kapcsolódik még a kétcsatornás memóriavezérlő, a 16 sávos PCI Express kontroller, a különféle I/O vezérlők (pl. SATA), a kijelzőmotor, illetve a multimédiás egység is. Utóbbi most is fixfunkciós egységeket vonultat fel, amelyek minimális fogyasztás mellett kódolnak és dekódolnak bizonyos videoanyagokat. Ez lejátszásnál az MPEG2, VC1, VP9 (8 és 10 bit is), HEVC (8 és 10 bit is), H.264, illetve JPEG formátumokat jelenti, betömörítésnél pedig a H264 és H265 a támogatott.

Az egyes komponensek mellett azok működésének összehangolására is komoly hangsúlyt fektetett az AMD, amely elsősorban az energiahatékonyság miatt volt fontos. Ennek jegyében átdolgozott tápellátást kapott a lapka, amely így az alaplap felől egyetlen vonalon kapja az áramot, annak elosztása és szabályzása pedig már a lapkán belül történik, amivel a cég állítása szerint 36 százalékkal csökkenthető a chip működéséhez szükséges áramerősség. Belül persze most is elkerítette a CPU és GPU háza táját az AMD, azokban pedig több alrégiót alakított ki. Ennek hála a GPU 95 százaléka teljesen lekapcsolható, mint ahogy az egyes CPU magok is alvó állapotba helyezhetőek, terheléstől függően pedig már nem csak a magok órajele, de azok feszültsége is eltérhet, amivel ugyancsak csökkenthető a disszipáció.

Ugyancsak említésre érdemes, hogy a mobil Ryzenek is megkapták az asztali variánsoknál látott SenseMI technológiákat, illetve azok továbbfejlesztett képességeit. Utóbbi csoportjába tartozik Precision Boost 2, amely az éppen szükséges teljesítménynek, illetve a lapka egyes elemei fogyasztásának fényében igyekszik maximalizálni az órajeleket. Az első verzióhoz képest változott a működési algoritmus, amely az AMD szerint elődjénél opportunistább, illetve nem csak kettő vagy négy, hanem egy vagy három magra képest is képes kifejtenie hatását, miközben az órajel sokkal egyenletesebben csökken, nincsenek nagy ugrások, amivel csökkenthető az esetleges hirtelen megakadások valószínűsége.

Ugyancsak jelen van az XFR (Extended Frequency Range) technológia, amelyet a notebookok hűtési sajátosságaihoz igazított az AMD. Az így megszületett mXFR lényege ugyanakkor nem változott, a "turbó a turbón túl" funkció a tervezők mérései szerint 23 százalékkal javított a teljesítmény az összes mag terhelése esetén, ugyanakkor a technológiát csak az AMD által jóváhagyott, erősebb, legalább 25 wattos disszipációra méretezett hűtési megoldások mellett kapcsolhatják majd be a gyártók.

Két négymagos processzor

Az AMD első körben két négymagos Ryzen Mobile processzort mutatott be. A nagyobbik, Ryzen 7 2700U jelölésű alapórajele 2,2 GHz, a turbó frekvencia pedig egészen magasra, 3,8 GHz-ig kúszhat fel. A grafikus egység 10 CU-t, azaz 640 shadert vonultat fel, amelyek maximális órajele 1300 MHz lehet. A kisebbik, Ryzen 5 2500U modell 2 GHz-es alapórajellel és 3,6 GHz-es turbóval érkezik, a 8 CU-ra szűkített GPU csúcsórajele pedig 1100 MHz lehet. Mindkét processzor 15 wattos névleges TDP értékkel érkezik, ám a gyártóknak lehetőségük lesz 9 wattra csökkenteni, vagy 25 wattra emelni a keretet az elérhető maximális órajel rovására vagy javára.

A tervezőcég néhány mérési eredményt is közölt. A CPU magok tempójának szemléltetésére most is a Cinebench-et választotta a cég, amely a korábban látottak alapján fekszik a Zen mikroarchitektúrának. A cég ebben a Ryzen 7 2700U-t, illetve az Intel egy-egy két- és négymagos processzorát tette egymás mellé. Egyszálas végrehajtásban továbbra is előnyben vannak a Core processzorok, igaz a különbség nem nagy, 10 százalék körüli. Többszálas (nyolc) végrehajtásnál azonban nagyot változik a kép, az AMD elhúz, a Ryzen előnye több mint 70 százalék. A néhány százalékkal gyengébb IPC alapján a Ryzen ezt lényegesen magasabb turbó órajelének köszönheti, illetve minden bizonnyal a feljebb ecsetelt mXFR is aktív volt, amely bő 20 százalékkal dobhatta meg az eredményt. Utóbbit leszámítva még mindig 50 százalék körüli lehet az AMD előnye, ami tetemesnek hangzik annak fényében, hogy az Intel és AMD processzora egyaránt 15 wattos TDP keretből gazdálkodhat. Egy másik renderelő, a POVRay alatt is mért az AMD, itt viszont már "csak" 33 százalékkal volt jobb a Ryzen.

Erre hamarosan fény derülhet, ugyanis az AMD ígérete szerint a következő hetekben a HP Envy X360, a Lenovo Ideapad 720S, és az Acer Swift 3 termékeivel befutnak az első Ryzen Mobil processzorral szerelt notebookok. Utóbbi két gépbe Ryzen 7 2700U és Ryzen 5 2500U egyaránt kerülhet, a HP viszont egyelőre csak utóbbival szállítja rendszerét. Fontos megjegyezni, hogy a Lenovo egycsatornás módban használja majd a Ryzen memóriavezérlőjét, amely jelentősen limitálhatja a sávszélességet, ezzel együtt pedig a grafikus teljesítményt. Az AMD ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyártóknak nincs megkötve a kezük, azok a célcsoportnak megfelelően élhetnek az olcsóbb gyártást eredményező lehetőséggel. A cég továbbá elmondta, hogy jövő év első felében több más konfiguráció is érkezik, amelyek között állítólag már prémium notebookok is lesznek.

Utóbbi kulcsfontosságú lesz az AMD-nek, hisz a dobozos Ryzen termékekkel ellentétben itt most nagyrészt a gyártókon fog múlni a siker, pontosabban azon, hogy milyen és mennyi Ryzen Mobile processzorral szerelt konfiguráció kerül majd fel a boltok polcaira. Az utóbbi években ugyanis csak elvétve születtek AMD processzoros notebookok, ráadásul azok is inkább a belépőszintet és a középkategóriát célozták. Kérdés, hogy a most bejelentett, látszólag versenyképes fejlesztés elég lesz-e ahhoz, hogy a gyártók változtassanak gyakorlatukon, illetve az Intel milyen lépésekkel próbálja gáncsolni konkurensét a térnyerésben.

Hová tűntél APU?

Az AMD médiának tartott telefonos konferenciáján semmiféle említést nem tett a heterogén végrehajtásról, a sajtóközlemény és az újságíróknak továbbított prezentációban pedig összesen egyetlen helyen szerepel az APU kifejezés. Bár a Raven Ridge az OpenCL 2.0-t és a HSA 2.0-t is támogatja, ezen képességekről a cég mélyen hallgat. Ezzel az AMD gyakorlatilag elengedte az évtizedforduló környékén még megváltóként emlegetett koncepció kezét, miután az mindmáig csupán minimális támogatást kapott a szoftverfejlesztők részéről.

Hamarosan érkezhet Facebookra a 4K videó

Már egy-egy kósza 4K-s videó elérhető a Facebook felületén, és a vállalat is megerősítette, hogy teszteli a jobb minőségű megjelenítést. Zuckerberg cége belátta, hogy 720p-s felbontással nem lehet videós szolgáltatást építeni.

Nemsokára búcsút lehet mondani a Facebookon megjelenő homályos videóknak, mivel a cég megerősítette a TechCrunch kérdésére, hogy már teszteli a 4K videófeltöltési lehetőséget és az UHD-1 felbontást. Néhány céges oldal már most is képes 4K videókat közzétenni a közösségi oldalon, illetve ebben a minőségben lehet megtekinteni is a felvételeiket.

A változás minden bizonnyal a Facebook régen beharangozott saját videós szolgáltatásával áll összefüggésben, amelyet először az Egyesült Államokban indított el, de a cég ígérete szerint "hamarosan" elérhető lesz minden néző és tartalom előállító számára. A Watch élő vagy felvételről lejátszott, a Facebook számára készített egyedi műsorokból áll, amelyek egy tematika köré csoportosulnak vagy pedig egy történeti szálat követnek, akár egy videoblogger önálló tartalmait vagy egy híres ember meghívott vendégeit mutatják be - vagyis a szolgáltatás a Facebook saját fejlesztésű YouTube-kihívója.

A televízióval és más videós platformokkal versenyző Facebook Watch-nak szinte alapkövetelménye lenne, hogy a tartalmak nézhető minőségben jelenjenek meg, de eddig a közösségi oldal videóit ez kevésbé jellemezte. Néhány példa az új felbontási minőséggel készült felvételek közül már most is elérhető a Facebookról, mint például egy játék streamvagy egy zenei videoklip.

Elképzelhető, hogy a Facebook a jövőben a néhány perces videókon túl a hosszabb formátumú filmek piacára terjeszkedik, amely terepen már olyan erős versenytársakkal kell szembenéznie a YouTube-on túl mint például a Netflix. Viszonyításképp a YouTube már 2010-ben elkezdte a kísérletezést a 4K videólejátszással, majd 2015-re teljesen kiterjesztette platformon, 2016-tól pedig az élő stream során is elérhető a magas felbontási minőség.

Ehhez képest a Faceobook csak idén júliusban kezdte támogatni a 4K-t az élő 360 fokos stream kapcsán a közösségi oldalon. A hagyományos videók viszont sokáig megragadtak a 720p-s felbontásnál, valószínűleg a gyakori mobilhasználat miatt - ugyanis több mint havi 1 milliárd aktív felhasználó csak mobilról nyitja meg az oldalt a 2016-os év végi adatok szerint. Ezen a hozzáálláson (de nem feltétlen a mobilhasználati arányon) változtathat a Facebook Watch, amennyiben a cég világszinten kiterjeszti a szolgáltatást, és a videónézőknek már nem lesz elég a jelenlegi minőség, mivel ennél magasabb felbontáshoz szoktak hozzá.

Elindult az Amazon eddigi legnagyobb szélfarmja

Már az ötödik szélfarmot nyitotta az Amazon Taxasban, az Indiánában, Észak-Karolinában, Ohióban és Virginiában működő projektek után. Az öt központ összesen 2,6 millió megawatt órányi energiát állít elő minden évben, amely 240 ezer amerikai háztartás ellátására is elég lenne.

Az Amazon múlt héten jelentette be, hogy elindult a vállalat eddigi legnagyobb szélfarmja. Az Amazon Wind Farm Texas évente több mint egymillió megawattórányi energiát tud előállítani. A Scurry County-ban található létesítménynek több mint 100 turbinája van, mindegyik nagyjából 100 méter magas, a propellerek átmérője pedig kétszer akkora mint egy Boeing 787 szárnyfesztávolsága - írja az Amazon közleménye.

A szélfarmot a Lincoln Clean Energy építette, amely az Amazonnal egy hosszútávú  szerződést kötött, eszerint az Amazon használja fel a kitermelt energia 90 százalékát. "A megújuló energiába való befektetéssel mindenki nyer. Jó a vásárlóinknak, a közösségeinknek, a vállalatainknak, és a bolygónak." - tette hozzá Kara Hurst, az Amazon környezetvédelmi vezetője. Hurst elmondta, hogy a vállalat már 18 szél- és napenergia-telepet működtet, további 35 pedig tervezés alatt van. Az Amazon célja, hogy a jövőben a nemzetközi infrastruktúrájukat 100 százalékban megújuló energiákkal működtesse.

Az Amazon hivatalos közleményében nincs szó arról, mire kellene ekkora energiaforrás, de lehetséges, hogy a beruházás a második óriástelephelyhez köthető. Az Amazon HQ2 helye még nem hivatalos, folyamatosan küldenek különböző ajánlatokat a városok. A telephely felépítése 5 milliárd dollárba kerül, és több mint 50 ezer embernek fog munkát adni. Az irodák és adatközpontok 740 ezer négyzetméteres területet foglalnak majd el az eddig közölt adatok szerint.

Más cégek is zöldülnek

Nem Jeff Bezos vállalata az első, amely megpróbálja tiszta árammal ellátni a telepeit és irodáit. A Microsoft egy 15 éves szerződést írt alá a General Electric-kel, amely 37 megawatt energiát szolgáltat az Írország déli részén található szélfarmról. Ekkora energiamennyiség már elegendő lenne 40 ezer ház áramellátására is, a Microsoft viszont a felhőszolgáltatásait fogja támogatni a GE-től kapott energiával.

Egyre több techvállalat áll át megújuló energiára. A Facebook a virginiai adatközpöntját fogja napenergiával működtetni. A cég a Dominion Energyvel kötött megállapodást, aminek köszönhetően a virginiai szerverpark áramellátását napelemek fogják biztosítani. Ennek oka nem csak a környezetvédelem, hanem a költségvetések csökkentése is. Sok vállalatnál a fenntartási költségek akár az éves bevételek felét is kitehetik.

Úgy látszik a techóriások közül a Google a legzöldebb, amely az év végére már 100 százalékban szél és napenergiával fogja ellátni az adatközpontjait és az irodáit. Urs Hölzle a Google technológiai infrastruktúráért felelős alelnöke elmondta, hogy a 14 amerikai adatközpont fele nem okoz semmilyen szennyezést a telephelyen.

Az amatőröknek kedveznek az Adobe újdonságai

Szinte mindenbe igyekszik beépíteni az Adobe a tavaly bejelentett Sensei AI támogatást, és megkönnyíteni a felhasználók munkáját, legalábbis a cég álláspontja szerint.

Számos újdonságot és bétából kikerülő alkalmazást mutatott be az Adobe a minden évben megrendezett MAX konferencia idei eseményén Las Vegas-ban. Sok bejelentés az Adobe zászlóshajóját, a Creative Cloudot érinti, amelyen belül megújul az Adobe XD, a Lightroom CC és a korábban Project Felixként emlegetett Dimension CC, emellett számos kisebb új eszköz indul

Egyik legfőbb újdonság, hogy kikerül béta verzióból az Adobe XD, amellyel a UI és UX designerek a cég szerint könnyű prototípusokat és wireframe-eket készíthetnek alkalmazásokhoz és weboldalakhoz egy interaktív, platformfüggetlen tervezői felületen. Az eszközt a vállalat még 2016-ban kezdte tesztelni Adobe Experience Design néven, és mostanra érte el a publikus kiadást. A tervek szerint a designereket abban segíti a program, hogy csak a saját munkájukra kelljen fókuszálni a fejlesztés többi része helyett. A szolgáltatás azonban még most sem érte el végső változatát, még sok fontos funkció hiányzik, úgy mint a JPG export vagy a layout gridek támogatása. Továbbá más integrációkat is be fog építeni az Adobe, várhatóan a designerek és fejlesztők közti együttműködést segítő Zeplint, vagy a digitális termékek implementációját támogató Symplit.

Mindent minél egyszerűbben

Érkezik ezenkívül a fotókezelő és szerkesztő Lightroom CC új verziója, a régi pedig Lightroom Classic CC néven folytatja tovább működését. A korábbi változat ugyanis a inkább asztali központú alkalmazást helyezte előtérbe, az újabb pedig már egy felhőközpontú eszköz, amely a legtöbb funkciót kínálja a klasszikus változatból, de nem mindet. A cég az új változathoz jelentős teljesítményjavulást és gyorsabb előnézeti kép generálást ígér. A Sensei mesterséges intelligencia és gépi tanulás alapú platformját is bevonta a cég az új megoldásba, amely automatikusan szkenneli és indexeli a fotókat, hogy azok azonnal kereshetőek legyenek a programban. Az új megoldás azonban a régi felhasználók számára nem lesz azonnal kezelhető, mivel a korábbi verzióban megszokott modulok megváltoztak, és egy teljesen új nézetet kell megszokni a felhasználóknak. Tehát a gyorsabb változatot váró felhasználók csalódottak lehetnek, hogy újdonságok helyett lényegében egy új szolgáltatást kaptak, amely nem is rendelkezik a régi megoldás minden funkciójával.

Tom Hogarty, az Adobe termékigazgatója szerint a Lightroom CC megújítására azért volt szükség, mert sokan már mobilról használják a programot, amellyel a korábbinál sokkal több fotót készítenek, emellett pedig szerették volna számukra kevésbé bonyolulttá tenni a használatát. A cég tehát próbál alkalmazkodni például a Google egyszerűbb fotószerkesztési megoldásához, amellyel az amatőr mobilos fotósok is jobban boldogulnak, nem csak a profi géppel rendelkezők. A kérdés az lesz, hogy emellett sikerül-e megtartania cégnek a profi fotósokból álló felhasználói bázisát, akik továbbra is összetett funkciókat szeretnének a képmegmunkáláshoz. Ezzel együtt az Adobe új árazást is bevezetett, köztük egy csak Lightroomot tartalmazó csomagot egy terabájtos online tárhellyel havi 10 dollárért kínál. Azonban a legtöbb fotós ennél nagyobb adatbázissal rendelkezik, ezért a nagyobb felhős tárhelyért még inkább a zsebébe kellene nyúlnia.

Szintén inkább az amatőröket célozza a korábban "Project Felixként" megismert eszköz, amely Adobe Dimension CC néven a 2D és 3D képszerkesztés kombinációjához kínál megoldást - a bejelentésről tavaly itt írtunk. Az appban többek közt különböző tárgyak 3D modelljeivel dolgozhat a felhasználó, amelyek 2D képekből létrehozott hátterek elé helyezhetők, majd azokból fotorealisztikus illusztrációk renderelhetők. Ehhez a cég AI rendszerével megtámogatott szoftver automatikusan felismeri a fényforrásokat a háttéren, illetve a horizontot is képes megtalálni, az előtérbe helyezett tárgyakat pedig V-Ray rendermotor segítségével ennek megfelelően világítja meg. Az Adobe célja pedig ebben az esetben is az, hogy a 3D modellekkel való képalkotást a CAD dizájnereken túl nagyobb közönség felé megnyissa.

Kísérleti terület

Még egy újdonság, amely kifejezetten a 2D karakter animáció készítést célozza, hogy kikerült bétából a Character Animator CC - korábban a béta verzió során például a The Late Show használta a programot. A programmal Adobe Photoshop CC-ben és Illustrator CC-ben vektorgrafikából készített animációk hozhatóak létre a felvett mozgás és mikrofonnal rögzített hang alapján. Természetesen ebből sem maradhatott ki a Sensei, amely a szájmozgás illesztését segíti az animált figuráknál.

Ami viszont egészen meglepő, hogy az Adobe a 360 fokos videókészítés területére is ráteszi a kezét. A SonicScape projekt 360-as videókhoz használható prototípus abban segíti majd a filmkészítőket, hogyan lehet a hangokat ideálisan illeszteni a felvételekhez. A probléma ugyanis az, hogy ezeknél a felvételeknél egy speciális mikrofont kell használni, mivel "az audio hang bárhonnan jöhet" - mondta Yaniv De Ridder senior fejlesztő a Variety-nek. A cég reményei szerint a megoldás már a közeljövőben kész termékként fog megjelenni, várhatóan az Adobe Premiere részeként.

Új ecsetek és betűfelismerés

A tipográfiával foglalkozó designereknek lehet hasznos a (sok hibával működő) Typekitbe és az Adobe Capture-be beépülő alkalmazás, amely a feltöltött képek alapján a Sensei AI támogatásával megállapítja milyen betűtípust használtak rajta - a vizuális keresés már egy hónapja kipróbálható korai hozzáféréssel. Ha a felhasználó Creative Cloud előfizetéssel is rendelkezik, akkor a rendszer a fontokat automatikusan elmenti a Typekit könyvtárba, és rögtön alkalmazni is lehet az adott betűtípust a saját projektekben. A szolgáltatást a fejlesztők számára is elérhetővé teszi a cég, amely lényegében az első eset lesz, hogy közvetlen hozzáférést ad egy Sensei által támogatott API-hoz. Az Adobe célja a közlemény szerint, hogy a Typekit funkcióit a jövőben más appokból közvetlenül is lehessen használni.

A betűfelismerés mellett ezer új digitális ecsethez is hozzájutnak ingyenesen a Creative Cloud előfizetői a KyleBrush.com felvásárlásának következtében. Kyle T. Webster, a projekt létrehozója a jövőben az Amazon csapatában folytatja munkáját. "Évek óta Kyle készítette a világon legkelendőbb Photoshop ecseteket a professzionális illusztrátorok számára" - jegyezte meg Maria Yap, az Adobe digitális képalkotásért felelős projektigazgatója. Nem csoda, hogy Webster ezek után a Creative Cloud ecsettervezőjeként folytatja munkáját.

Az új funkciókkal párhuzamosan a Creative Cloud összességében drágább lett az egyéni felhasználóknak és az egyes alkalmazásokra vonatkozóan. Például a Creative Cloud All Apps éves terv csomagja havi bontásban 53 dollárba kerül a korábbi 50 dollár helyett. A fotószerkesztős Ligthroomot és Photoshopot tartalmazó csomag pedig havi 10 dollárba kerül az egy terabájtos tárhellyel együtt.

Úgy látszik a bejelentésekből, hogy az Adobe egyre inkább szeretné beleerőltetni a Sensei mesterséges intelligencia alapú megoldásait a termékeibe, és minél szélesebb körben elterjeszteni. A felhasználóknak viszont a gyökeresen új megoldások helyett sokszor megfelelőbb lenne a régi változat javítása, és persze lehetőleg az árak drágulása nélkül. Az viszont a későbbiekben fog kiderülni, hogy az Adobe törekvése az amatőr fotósok és képszerkesztők felé mennyire lesz kifizetődő stratégia.

30 millió dél-afrikai polgár személyes adatai szivárogtak ki

Az ország legsúlyosabb online információszivárgása a lakosság nagy részét érinti.

Irdatlan adatszivárgásnak esett áldozatul Dél-Afrika, az eset ráadásul nem csak az adatok mennyiségét, de érzékenységét tekintve is kiemelten súlyos: mintegy 30 millió lakos részletes, személyes adatai váltak nyilvánosan elérhetővé, beleértve a személyi igazolványok számát, a családi állapotot, bevételt, jelenlegi és korábbi állásokban betöltött pozíciókat, sőt azt is, milyen ingatlanok vannak az adott polgárok birtokában. A megszerzett információk között élő és elhunyt személyekre vonatkozó adatok is vannak. Ahogy azt az incidenst felfedező biztonsági szakértő, Troy Hunt is rámutat, legalább 30 millió profilról van szó, de a valós érték ennél jóval nagyobb lehet. Az adatokat tartalmazó, Hunt által is megszerzett fájl tekintélyes 27 gigabájtot tesz ki, a benne tárolt személyes feljegyzések pedig egészen 1990-ig nyúlnak vissza.

Az eset azért különösen aggasztó, mert egyelőre azt sem tudni biztosan, hogy a rendkívül kiterjedt és részletes adathalom honnan származik. Tefo Mohapi, az iAfrikan szerzője Hunttal együttműködve maga is kutatni kezdett az ügyben, az adatok lehetséges forrását pedig egy hitelirodára, illetve egy adataggregátor cégre szűkítette le. Miután a térség legnagyobb hitelirodája a TransUnion, kézenfekvő volt itt kezdenie a keresést.

Gyorsan kiderült, hogy az irodát a Dracore Data Sciences is ügyfelei között tudja, utóbbi cég ügyfelei pedig kapcsolatba hozhatók azokkal a domainekkel, ahol a hatalmas adatmennyiség is elérhetővé vált. Ennek fényében tehát úgy tűnik, hogy nem adatlopásról, sokkal inkább figyelmetlenség okozta adatszivárgásról van szó: az esetet felgöngyölítő iAfrikan, illetve az oldalnak ugyancsak nyilatkozó Hunt szerint elképesztő hanyagság áll az eset mögött, noha az egyelőre nem világos, hogy pontosan kit terhel a felelősség: lényegében arról van szó, hogy a hatalmas mennyiségű információt, amelyet a fenti cég begyűjtött, (ráadásul nem kizárt hogy az érintettek beleegyezése nélkül) egy bármiféle online védelmet nélkülöző szerveren tárolták - jobban mondva tették közzé.

Ezután nem kellett sok, hogy külső felek, köztük Hunt és az iAfrikan is rábukkanjon az adathalomra, különösebb erőfeszítés nélkül. Az oldal igyekszik hangsúlyozni, hogy egyelőre nem vehető biztosra, hogy a Dracore felel teljes mértékben a történtekért, az azonban az előzetes értesülések alapján biztosnak látszik, hogy a cég által összeállított adathalomról van szó, amely aztán egy közvetve a vállalattal kapcsolatba hozható szerveren vált elérhetővé.

Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan kik és hányan fértek hozzá a nyilvánosan közzétett adatokhoz. Ez Hunt posztja szerint majd az adott szerver naplóit átvizsgálva derülhet ki - utóbbiakat ugyanakkor a szakértőknek egyelőre nem sikerült megszerezni, és az sem biztos, hogy a későbbiekben hozzájutnak majd. Hogy a helyiek érintettek-e az adatszivárgásban, email címükkel ellenőrizhetik a Hunt által működtetett, jól ismert Have I been pwned weboldalon.

Már ki is takarít helyettünk a Chrome

Felturbózta böngészőjének cleanup funkcióját a Google, amitől biztonságosabb böngészést remél a cég.

Átgyúrta a Chrome Cleanup funkcióját a Google. A szoftver windows-os verzióját ért fejlesztéseknek hála a böngésző több nem kívánatos beépülőt és módosítást képes felismerni, illetve helyreállítani a felhasználó beleegyezése nélkül történt változtatásokat. A Google szerint ennek hála nagyban javulhat a felhasználói élmény, ugyanis a cég tapasztalatai szerint a nem kívánatos szoftverek számos esetben tönkretehetik a böngészőt, amelyet bizonyos esetekben még az egyszerű újratelepítés sem hoz helyre.

A fejlesztés egyik eredménye az úgynevezett "hijacked settings detection", amely a böngésző beállításait monitorozza. Amennyiben ebbe bármelyik beépülő belenyúlt, úgy a böngésző figyelmezteti a felhasználót, ezzel együtt pedig felajánlja a korábbi beállítások visszaállítását, amit csupán egyetlen kattintással kell jóváhagyni. A jelenség leginkább a böngésző alapértelmezett keresőjének és/vagy kezdőlapjának beállítását érinti, ezt különféle kártékony beépülők hajlamosak felülírni. Ebből eredően az sem ritka, hogy a böngésző ismeretlen weboldalakra irányítja át a felhasználót, ezen célpontok között pedig a phishing oldalak is előfordulnak.

Hasonlóan irritáló és veszélyes lehet, hogy a nem kívánt Chrome-bővítmények, illetve -eszköztárak eltávolításuk után egyszerűn újratelepítik magukat, miközben a böngésző beállításai mellet különféle felugró hirdetésekkel is traktálhatják a felhasználót. Ezek előszűréséhez és eltávolításához jelent meg a Chrome Cleanup egy másik, átdolgozott funkciója, amely a Google ígérete szerint képes jelezni, majd pedig könyörtelenül eltakarítani a nem kívánatos kiegészítőket. Ennek működése ugyancsak egyszerű, a felhasználó részéről mindössze egy kattintást igényel, igény szerint pedig az eltávolított fájlok listáját is megmutatja a Chrome.

A Google egyébként a motorháztető alatt is átgyúrta a takarítási funkciót, amelyhez az ESET-tel működtek együtt a cég szakemberei. A Google ennek részleteiről csupán annyit közöl, hogy saját sandbox technológiájukat a biztonsági cég detektáló motorjával kombinálták a lehető leghatékonyabb működés érdekében. Ennek eredményeképp eddig nem látott mennyiségű nem kívánatos programot képes kiszűrni a Chrome, amelynek alapját a Google ezzel kapcsolatos irányelve adja. A funkció már éles, így az már elérhető a böngésző Windows operációs rendszerekhez készített 62.0.3202.62-es verziójában.

Megszabadul néhány száz dolgozójától a Tesla

A cég szerint csak a gyengébben teljesítő alkalmazottaknak kell menniük.

Elbocsátja alkalmazottainak 1-2 százalékát a Tesla, a San Jose Mercury News információi szerint a lépés 400-700 főt érint, elsősorban az adminisztrációs és értékesítési területeken. Az autógyártó rövid közleménye szerint ugyanakkor szó sincs leépítésről, a kirúgások hátterében az érintettek éves értékelése áll, amely alapján a Tesla igyekszik megszabadulni gyengébben teljesítő alkalmazottaitól. A vállalat hozzáteszi, hogy ennek megfelelően világszinten folytatják a toborzást, azaz a felszabadult pozíciókat fel szeretné tölteni a cég. Erre óriási szükség lenne, hisz a Tesla így sem győzi kiszolgálni az igényeket.

Az elbocsátásokkal kapcsolatban az Ars Technica is megkereste a céget, amelyre reagálva az autógyártó elmondta, hogy a legtöbb nagyvállalathoz hasonlóan a Tesla is végez éves teljesítményértékelést. Ez alapján a leggyengébben teljesítő rétegtől megválnak, helyükre pedig új embereket vesznek fel. Ezzel párhuzamosan a legjobban teljesítők elismerést és jutalmat kapnak, így ösztönözve az alkalmazottakat arra, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki magukból.

A Tesla elképzelései szerint ezzel javítani lehet a vállalaton belüli morált, azonban az Ars Technica állítása alapján az alkalmazottak egy része ellenkezően látja a gyakorlat hatásait. Ez a fajta szigorú megközelítés ugyanis kontraproduktív lehet, tehát ronthatja a morált. Emiatt ugyanis könnyen kialakul a cégen belüli versengés, amely maga után hozza a kooperáció leépülését, ezzel együtt pedig a munkakapcsolatok romlását. Önmagában már az éves értékelés intézménye is vitatott, célszerű sűrűbb, például legalább negyedéves értékelést alkalmazni, amennyiben pedig a dolgozó kvázi menthetetlennek bizonyul, célszerű minél hamarabb útilaput kötni a talpára, nem kivárni az éves értékelést.

Arról már régóta lehet tudni, hogy a Tesla meglehetősen komoly elvárásokat támaszt munkavállalóival szemben. Ez minden bizonnyal összefügg Elon Musk munkamoráljával és az autópiac igényivel. A hírek szerint utóbbit továbbra is nehezen tudja kielégíteni a cég, a néhány hónapja gyártásba került Model 3 termelése kifejezetten rosszul halad. Musk korábbi tervei szerint a harmadik negyedévig 1600 darab autót akart legyártatni, amelynek végül csak töredéke, 260 darab jött össze.

Tovább konszolidálódik a PC-piac

Lényegesen eltérő adatokat közölt a Gartner és az IDC a PC-piacról. A gyártók sorrendje viszont stimmel, és az is, hogy a komponens-krízis alaposan megtépázta a számokat.

Számottevően különböző adatokat közöltek a PC-piac harmadik negyedéves teljesítményéről a piackutatók. Míg az IDC és a Gartner számai normálisan csak apró eltérést mutatnak, most valamiért elég látványosra nyílt az olló: az IDC-nél a három hónap során 67,2 millió PC fogyott, ami fél százalékon belül van a tavalyi adathoz képest, a Gartner már számottevő zsugorodást mért, a 67 milliós szám 3,6 százalékkal alacsonyabb a tavalyihoz képest.

Gartner: nem megy az iskolakezdés

Lássuk mit mond a Gartner. Több kulcsfontosságú régióban, az EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika), japán és dél-amerikai területen is stabilizálódott a kereslet, a jó eredményeket azonban az Egyesült Államok látványosan lehúzta a 10 százalékos zsugorodással. Az amerikai piacon ugyanis idén a szokásos iskolakezdési szezon teljesen eltűnt, a tavalyi jó eredményekhez képest így egy mínusz 10 százalékos esést könyvelt el a piac. "Az üzleti PC-k iránti kereslet a Windows 10 bevezetéseknek köszönhetően hajtotta a szállításokat minden régióban, de a cserék ütemezése régiónként változott."

A Gartner szerint a helyzetet nehezítette, hogy bizonyos komponensekből hiány alakult ki, különösen a DRAM chipek piaca került rossz helyzetbe a harmadik negyedévre. "A komponensek drágulását a konzumer szegmensben a gyártók egyszerűen áthárítják a vásárlókra, nem nyelik azt be" - mondja Mika Kitagawa, a Gartner elemzője. Ez a hatás pedig még hosszú-hosszú ideig kitart, jelen állás szerint csak 2018 végén (!) enyhülhet a helyzet.

IDC: konszolidálódik a piac

A versenytárs piackutató szerint viszont sikerült hozni a tavalyi számokat, sőt, igazából a komponenshiány is enyhült már az előző negyedévekhez képest. A komponensek azért alakították a piacot, a piackutató szerint viszont nem a gyártási volumenre, inkább az árakra volt hatással a drága DRAM és NAND, ami így némileg visszafogta a keresletet.

"A hagyományos PC-k piaca nagyjából úgy teljesített, ahogy vártuk" - mondja az IDC elemzője. "A fejlődő piacok kicsivel jobban teljesítettek, mint vártuk, de összességében az eredmények azt a stabilizálódást tükrözik, amire számítottunk a komponensek és a raktárkészletek kiigazításai után." A régiókat illetően az Egyesült Államok volt a negatív pont, itt 3,4 százalékkal zsugorodott a piac, igaz, a Chromebookok kimondottan jól teljesítettek az országban.

Az IDC elemzése egy fontos trendre hívja fel a figyelmet: a piac konszolidálódása tovább folytatódik. A legnagyobb öt gyártó már a teljes hagyományos PC-piac 75 százalékát teszi ki, ahogy a nagyobb szereplők hatékonyan tudták kivédeni a komponens-problémákat (hosszabb távú szerződésekkel és jobb alkupozícióikkal), míg a kisebb szereplők nagyot veszítettek.

HP az élen

Mint amikor teherautó előz teherautót - nagyon lassan, de immár egyértelműen a HP került a PC-piac élére, a tavaly ilyenkor még fej-fej mellett állt a cég a Lenovóval, idén azonban már egyértelműen vezeti a piacot az IDC adatai szerint. A HP 15,3 milliós darabszáma 22,8 százalékos részesedésre volt elegendő, a Lenovo 14,5 millióval és 21,6 százalékkal a második.

A dobogóra a harmadik, még tényleg nagynak számító gyártó, a Dell került fel 10,8 millió PC-vel és 16,1 százalékos részesedéssel. A top 5-öt az Apple és az Asus zárja. Az amerikai cég stagnál, 7,3 százalékos részesedésével, az Asus viszont továbbra is zuhanórepülésben, 14,6 százalékkal zsugorodott egyetlen év alatt, 4,9 milliós darabszámról 4,2 millióig.

Metodológia

A Gartner és az IDC számai némileg más-más metodológia szerint készülnek. Egyrészt a két piackutató a hiányzó adatokat másképp becsüli meg, másrészt árnyalatnyi különbségek vannak abban is, hogy mi számít leszállított PC-nek. Abban viszont teljes az egyezség, hogy a PC-k alatt asztali és hordozható számítógépeket illetve munkaállomásokat értenek, tableteket és szervereket viszont nem. A "kettétéphető" (tehát leválasztható billentyűzettel rendelkező) modellek, mint a Microsoft Surface ebben az értelmezésben tehát tabletnek és nem PC-nek számítanak.

2020 szeptemberében jöhet a második digitális átállás

Újságíróknak vázolta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a nemrégiben elfogadott frekvenciahasznosításra vonatkozó nemzeti ütemterv főbb sarokpontjait. A hatóság alapvetően az uniós szabályozásoknak és törekvéseknek megfelelve írja ki az újabb frekvenciaértékesítési pályázatokat, ám hogy pontosan mikor, azt még nem tudni.

Az Európai Unió vonatkozó jogszabályi előírásaiban szereplő határidőt jóval megelőzően elkészült a magyarországi hírközlésszabályozó szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) menetrendje, mely java részt az úgynevezett második digitális hozadéksáv felhasználás kapcsán lehet érdekes a magyarországi távközlési piac szereplői számára. Az uniós szintű spektrumpolitikai döntések következtében 2020-tól a 700 MHz-es UHF sávban a jelenlegi, digitális földfelszíni műsorszórás helyett vezeték nélküli szélessávú hálózatok működnek majd, azaz a mobilszolgáltatók juthatnak hozzá a spektrumhoz, hogy azzal szélessávú mobilnet-lefedettségüket tovább növeljék, esetlegesen olyan területeket is elérve, melyeket a 800 MHz-es cellákkal sem tudtak megfelelően kiszolgálni.

A köz(szolgálat) érdekében

Az érintett UHF sávokban jelenleg az Antenna Hungária végez digitális földfelszíni műsorszórást DVB-T technológiával, összesen öt multiplexen. A cég a mintegy 112 Mbps-nyi kapacitáson összesen 12 ingyenes és 47 fizetős csatornát továbbít, az erről szóló, 2020. szeptember 5-éig érvényes szerződése alapján. A hatóság tervei szerint a multiplexek  újrapályáztatása már 2019-ben esedékessé válik, a nyertes pályázót pedig legkésőbb 2019. szeptember 15-ig ki kell hirdetni a kötelező felkészülési időszak miatt.

A szervezet egyik elsődleges célja volt a frekvenciagazdálkodási terv megalkotásakor, hogy a közszolgálati tartalmakat változatlan technológiai háttérrel lehessen igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy a közszolgálati multiplex továbbra is DVB-T technológiával üzemel majd (így nincs szükség a meglévő végberendezések cseréjére), míg a kereskedelmi multiplexek esetében a nyertes szolgáltató saját maga dönthet arról, hogy milyen technológiával építi ki a hálózatot.

Kézenfekvő technológiai lépcsőfok az Európában már több országban bevezetett DVB-T2 hazai implementációja, mely két új multiplex mellett a jelenlegihez hasonló műsorkínálatot eredményezhetne, három multiplexnél pedig bővíteni lehetne a kínálatot további SD vagy HD tartalmakkal. Utóbbi feltétele az eredményes nemzetközi frekvenciakoordináció, illetve a multiplexek számától függetlenül a technológia bevezetése mind adó- mind pedig vevőoldalon eszközcserét igényelhet.

Hárman jöhetnek számításba

A fentiekkel párhuzamosan zajlik a 700 MHz-es UHF sáv MFCN (mobile/fixed communications networks) célú felhasználásának előkészítése, melyet több konzultációs és koordinációs folyamatot követően a versenyeztetési eljárás (frekvenciapályázat) zár majd. Ennek pontos dátumát az ütemterv nem tartalmazza, ám a törvényi előírások szerint 2019. december 31-ig le kell zárulnia az értékesítésnek.

Azt viszont már tudni, hogy az NMHH összesen 6 db, 2x5 MHz-es blokkot pályáztat majd a második digitális hozadéksávban, vagyis az elosztás alapvetően tükrözi a mai piaci szimmetriát. Ám 2019-re alighanem már számolni kell azzal, hogy a Magyar Telekomon, a Telenor Magyarországon és a Vodafone Magyarországon kívül a negyedik, saját infrastruktúrával rendelkező mobilszolgáltató, a DIGI is be fog jelentkezni valamelyik duplex blokkért.

A hatóság nem csak a második digitális hozadéksávot kívánja megpályáztatni 2019 végéig, így például a következő két évben eldőlhet, hogy mi lesz a sorsa a jelenlegi, UMTS célra használt 2100 MHz-es blokkoknak, de a 2600 és 3400-3800 MHz-es sávok szabad blokkjai, valamint az ultramagas, 26 GHz-es sávtartomány 224 MHz-es szelete is hasznosítható lenne a tervek szerint. Utóbbihoz szükséges lehet az 5G-alapú hálózatok műszaki feltételeinek uniós szintű koordinációja.

Hiánycikk az Intel Coffee Lake processzorcsaládja

Szokatlanul alacsony darabszámmal dobta piacra legújabb asztali processzorcsaládját a gyártó.

Hiánycikk az Intel egy hete piacra dobott Coffee Lake processzorcsaládja, az i7-es és i5-ös modelleket csak elvétve kapni, de sok helyen a négymagos i3-ak is ritkaság számba mennek. A gyártótól igencsak szokatlan jelenség háttérben minden bizonnyal az előre hozott rajt áll, az Intel ugyanis eredetileg az év végén, jövő év legelején tervezte piacra dobni a hat- és négymagos processzorokat, azonban az AMD Ryzen CPU-k vártnál nagyobb sikere miatt a cég hónapokkal előrébb hozta a bemutatót. Arról egyelőre nincs hivatalos információ, hogy mikor normalizálódik a helyzet, de november előtt vélhetően nem került fel minden bolt polcaira a 8. generációs asztali processzorcsalád.

A jelenség nem csak a hazánkat is magában foglaló EMEA régiót érinti, az Intel számára abszolút prioritást élvező amerikai piacon is kihívást jelent a Coffee Lake processzorok beszerzése. A PC-s komponenst vásárlók számára népszerű Newegg és Amazon webshopok egyikében sem elérhetőek az újonnan bejelentett hatmagos i7-es és i5-ös széria tagjai, kizárólag a négymagos i3-akat lehet kapni. A szóban forgó oldalak egyike sem jelez várható érkezési időt a processzorokra, így a vásárlók számára nincs pontos támpont, hogy mikorra várhatják az alkatrészeket. A TechPowerUp szerint a Newegg mindössze 3000 darab Core i7-8700K processzort kapott, amely mennyiséget pár nap alatt elkapkodták, utánpótlásra pedig csak 3-5 héten belül számít az online üzlet.

Ahogy arra számítani lehetett, hazánkban még ennél is rosszabb a helyzet, a webshopokban gyakorlatilag nyoma sincs a 8. generációs processzoroknak, úgy fest a helyzet, mintha az Intel be sem jelentette volna a termékeket. Márpedig a jelenség nem szokványos, a korábbi generációknál még az sem volt ritka, hogy az üzletek már napokkal a hivatalos rajt előtt listázták a termékeket. Tőlünk kissé nyugatabbra, a német piacon sem sokkal jobb a helyzet. A népszerűbb boltokban ugyan listán vannak az egyes modellek, raktáron azonban itt sincs processzor, a termékek várható érkezési idejére pedig meglehetősen tág az intervallum, október végétől december elejéig adnak meg dátumokat a különböző webshopok.

Mindezek tükrében joggal merülhet a fel a kérdés, hogy az Intel miért vállalat be egy ilyen, a cégtől szokatlanul vérszegény rajtot. A háttérben a konkurens AMD termékeinek térhódítása állhat, ugyanis ahogy azt már korábban pedzegettük, néhány helyen a cég felülmúlta riválisa eladásait. A Mindfactory.de szerint augusztusban a Ryzen legyőzte az Intel Core-okat, a vevők 56,1 százaléka választott AMD-t, ami összesen valamivel több mint 7000 darab eladott processzort jelentett a hónapban. Az Intel ezért kapkodhatott a Coffee Lake piaci bemutatójával, próbálva visszatartani a potenciális vásárlókat attól, hogy a konkurens termékeit válasszák.

Kérdéses azonban, hogy ez a gyakorlatban mekkora erő, hisz jelen állás szerint csak kvázi papíron léteznek az Intel 8. generációs asztali termékei, amitől nem laknak jól a processzorokra éhes vásárlók. A jelenség további hatása, hogy a szélesebb körű elérhetőségig az AMD-nek nem kell árakat csökkentenie, ugyanakkor jelen állás szerint a cég valószínűleg nem várja meg, hogy a Coffee Lake processzorok elárasszák a piacot.

Robottaxin dolgozik az Nvidia

A chiptervező teljesen önvezető autókhoz jelentett be izmos platformot, amely tetemes számítási kapacitást, és több mint egy tucat érzékelő csatlakoztatását kínálja.

Bejelentette teljesen önvezető autókhoz tervezett, Robotaxi Drive PX fantázianévre keresztelt platformját az Nvidia, a Pegasus kódnevű fejlesztést az autonóm vezetés legmagasabb, level 5 szintjéhez tervezi a vállalat. A platformról egyelőre nem árult el minden részletet az Nvidia, a rendszer maximális számítási teljesítménye azonban már ismert, a Pegasus nagyjából hét darab jelenlegi csúcskategóriás videokártya kapacitását ígéri kimagasló hatékonyság mellett. A kiemelt partnerek már jövő év márciusában megkaphatják a fejlesztés mintapéldányait, optimális esetben pedig akár már az évtizedforduló környékén begurulhat az első Pegasusra épülő önvezető jármú.

Az újonnan bejelentett platform elképesztően magas, 320 TOPS (Tera Operations Per Second) számítási teljesítményt ígér, amely több mint két és félszer több az Nvidia aktuális nagyágyúja, a Tesla V100 kapacitásánál, amely gigászi lapkaméretű csúcs gyorsítóra 120 TOPS-os értéket szabott meg a vállalat. Mindezt összesen négy chippel éri el a Pegasus, a ránézésre körülbelül E-ATX-hez közeli méretű alaplapon két rendszerchip és két GPU áll egymással párban.

Ennek apropóján ismét elővette a Tegra családba tartozó chipet az Nvidia, amely szerint a fejlesztés mostanában érte el a tape-out fázisát, ami azt jelenti, hogy a lapka terveit véglegesítették a mérnökök, megkezdődhet a próbagyártás, melynek során az apró hibák javítása, a tesztelés, illetve a finomhangolás zajlik. Ez bizonyos esetekben akár egy évet is igénybe vehet, aminek megfelelően valószínűleg a Pegasus sem nyeri el végleges formáját a jövő ősznél korábban.

A legújabb Tegra rendszerchip részleteit épp egy éve taglalta az Nvidia, a Xavier nyolc darab ARM utasításarchitektúrájú CPU magot, illetve 512 darab Volta grafikus végrehajtót vonultat majd fel. Az Nvidia tavalyi állítása szerint így a jelenlegi négy chipes Drive PX2 rendszer 8 bites egészszámos (INT8) teljesítménye már egyetlen chippel elérhető lesz, a Xavierre ugyanis 20 TOPS-os számítási teljesítményt prognosztizált a cég. Tavaly óta azonban átgondolta terveit az Nvidia, a mai prezentáción már 50 százalékkal magasabb, 30 TOPS-os teljesítményről beszélt a tervezőcég, amivel együtt a rendszerchip fogyasztása is ugyanennyivel megnőtt, a maximális disszipációra 20 helyett 30 wattot irányoz elő a vállalat.

A Xavierből összesen két darab kerül fel a Pegasus alaplapjára, amely így összesen 60 TOPS-os kapacitást eredményez, a maradék 260 TOPS-ot pedig két darab GPU-ra bízza a cég. Ezek konkrét típusát egyelőre homály fedi, a darabonként 130 TOPS-os adatból azonban kifejezetten nagy chipekre lehet számítani, az sem zárható ki, hogy az Nvidia a Tesla V100 alapját adó GV100 GPU-t veti be a platformban némileg átkonfigurált formában.

Utóbbira elsősorban a fogyasztás kordában tartása miatt lenne szükség, a szóban forgó Tesla ugyanis 300 wattos TDP mellett 125 TOPS-ra képes, amellyel nehezen lehetne kihozni a teljes platformra ígért 500 wattos csúcsértékét. Ez alapján a GPU-k fejenként nagyjából legfeljebb 200 wattos TDP-vel érkezhetnek majd, így maradna keret a két Tegra rendszerchipnek, illetve a többi vezérlőnek. Mindezen disszipációt a DRIVE PX 2-vel ellentétben léghűtéssel vezetné el az Nvidia, ami elsőre furcsa döntésnek hangzik a kétszer magasabb TDP miatt, azonban vélhetően ezzel az autógyártók igényeinek próbál megfelelni az Nvidia.

A processzorok mellett a külvilág letapogatásához szükséges különféle érzékelők, kamerák, radarok, és LIDAR-ok (Light Detection and Ranging) csatlakoztatásához szükséges csatolók kapják még a főszerepet az alaplapon. Ez szám szerint tizenhat darab GMSL (Gigabit Multimedia Serial Link) csatolót, illetve négy darab 10 gigabites, vagy nyolc darab gigabites, vagy tizenhat darab 100 megabites Ethernet csatolót jelent, konfigurálástól függően. A platform emellett a felhasználási területnek megfelelően magas hibatűréssel rendelkezik, az egyes komponensek megfelelnek az ASIL (Automotive Safety Integrity Level) D szintjének, ami jelenleg a legszigorúbb besorolásnak számít. Ezt több, folyamatos önteszttel, illetve hibakereső folyamattal teljesíti a rendszer.

Az Nvidia számításai szerint a partnerek jövő év második felében kaphatják meg a Pegasus fejlesztői csomagját, az autógyártók ezt követően kezdhetik integrálni a hardvert és szoftvert járműveikbe. Arról még ennek ismeretében is csak tippelni lehet, hogy hogy ettől kezdve mennyi idő kell majd az első, tömegtermelésre is alkalmas önvezető autó megjelenésére, de a legoptimistább becslések szerint is 2-4 év a minimum, amire az összes tesztelési folyamat sikerrel lezárul.

Windows Phone: leáll a fejlesztés

Mi már évekkel ezelőtt eltemettük a platformot, most a Microsoft is megteszi. Meglehetősen méltatlan búcsú egy többre hivatott platfomtól.

Befejeződik a Windows mobilos platformjának fejlesztése - jelentette be Twitteren Joe Belfiore, az operációs rendszerekért felelős microsoftos Corporate Vice President. A több különböző üzenetbe szétosztott bejelentés szerint a Microsoft nem fejleszti tovább a mobilos Windows rendszert, sem új képességek, sem új hardverek "nincsenek fókuszban" - fogalmaz eufemisztikusan Belfiore. A gyakorlatban tehát a Microsoft erről a platformról immár végleg lemond.

Sokat elmond azonban a Microsoft hozzáállásáról, hogy a fejlesztés hivatalos lezárásáról továbbra sincs központi közlés. Sem sajtóközlemény, sem semmilyen más állásfoglalás nem ad méltó nyugvópontot a mobilos Windows számára, csupán egy felsővezető néhány szavas üzenete temeti el a hányatott sorsú rendszert. Ez a fajta erőltetett kétértelműség a Windows Phone majd a Windows 10 Mobile egész karrierjét végig kísérte, roppant sajnálatos, hogy a cég még ezen a ponton sem tudott a sarkára állni és méltóan elbúcsúztatni.

Windows Phone - ennyi volt

Ami a bejelentésben igazán meglepő, hogy a Microsoft egészen eddig nem ismerte el, hogy a mobilos Windowsnak bizony vége van. A cég hivatalos álláspontja ugyanis egy ideje az, hogy a saját gyártású eszközök fejlesztését és forgalmazását leállítja, de a rendszert más gyártók számára elérhetővé teszi és annak fejlesztése is folyamatos, igaz, elsősorban a nagyvállalati felhasználók igényeit követve. És ugyan a Lumiák gyártása tényleg le is állt, a telefonok gyártásával, fejlesztésével, terjesztésével foglalkozó divíziót a cég leépítette illetve eladta, más cégek még az elmúlt hónapokban is dobtak piacra Windows 10 Mobile-t futtató eszközöket - például idén nyáron jelent meg az európai piacokon az Alcatel Idol 4 Pro is.

A már kiadott verziókat (és eszközöket) viszont a cég természetesen nem hagyja cserben, a klasszikus Microsoft-hagyományok szerint továbbra is masszív támogatás érkezik, mind hibajavítások, mind biztonsági javítások rendszeresen érkeznek majd a mobilos rendszerekhez. Így például a Windows 10 Mobile utolsó, 2017 április végi kiadása (ez a 1703, más néven Creators Update) egészen 2019 júliusáig támogatást élvez - vagyis ahogy az asztali rendszerek, havi frissítésben részesül. Azok a telefonok azonban, amelyekre nem jött meg a 1703, hamarabb kiesnek a támogatási ciklusból - a Windows Phone 8.1 például már idén 2017 július 11-gyel elveszíti a támogatását.

Posztmortem?

Belfiore egyébként meglepő őszinteséggel (de kurtán) beszél arról is, hogy mi vezetett a döntéshez: "Nagyon keményen próbálkoztunk az app fejlesztők ösztönzésével. Fizettünk pénzt. Írtunk alkalmazásokat nekik [helyettük]. De a felhasználók száma túl alacsony volt a legtöbb cég számára ahhoz, hogy befektessenek [a platformba]." Ez egybevág a HWSW információival is: a cég különösen a Windows Phone bevezetésének hajnalán komoly fejlesztői programot indított az rajt megtámogatására, pénzügyi segítséget is nyújtott azon partnerek számára, amelyek fejlesztenének a platformra, sőt, bizonyos ponton microsoftos fejlesztők készítettek kliensappokat (például a Facebook vagy a Twitter számára).

Ez sem segített azonban megoldani a legfontosabb tyúk-tojás problémát: a fejlesztők nem foglalkoztak a platformmal, amelynek kevés felhasználója volt, a felhasználók meg nem vették a telefonokat, amelyekre nincsenek meg a legfontosabb alkalmazások. A Windows Phone és Windows 10 Mobile kemény kudarca egyébként korábbi elemzésünk szerint még így sem volt kőbe vésve, a cég vezetésének sorozatos melléfogásait azonban a platform már nem bírta ki - ahogy azt már 2014-ben is megírtuk.

Microsoft: komoly bajok vannak a konzumer biznisszel

A Microsoft számára jelenleg sokkal súlyosabb problémát jelent, hogy alig maradt a portfólióban olyan technológia vagy szolgáltatás, ami a köz, a konzumer felhasználók számára is releváns maradt volna, ahogy a múlt héten a Groove Music szolgáltatást isszögre akasztotta a cég. Az állítást azért rögtön érdemes is pontosítani: az Xbox, a Minecraft vagy az Office 365 továbbra is sikeresek - az igazán nagy horderejű szegmensekben azonban a cég gyakorlatilag nincs már jelen.

Vegyük például a Windows ökoszisztémát. Ez sok-sok, egyenként is külön platformnak számító részt von egybe, a nagyvállalati menedzsment- és biztonsági megoldások ma is az abszolút etalont jelentik a piacon. De: a konzumer szegmensben két fejlesztői platformként jelenik meg a Windows, a halva született UWP mellett a halálra ítélt Win32-es API van jelen, ezek jövője jelenleg roppant borúsnak tűnik. Persze a milliárdnyi windowsos PC nem fog eltűnni egy csapásra, a Microsoftnak hosszú-hosszú ideig van itt még keresni valója. De az innováció már átköltözött más platformokra, a webre és a mobilokra, és úgy tűnik nem is fog visszaköltözni a PC-re.

Kitörési pontokat pedig a Microsoft is keres. Az egyik ilyen a VR, ehhez a cég az asztali Windowst pozicionálja a Mixed Reality platformon keresztül, amely egy csapásra a VR-es innováció középpontjába helyezné a rendszert. A gond az, hogy a VR jelen állás szerint sehogyan sem akar sikerré válni és jelenleg óriási a veszélye, hogy a 3D-s monitorok útjára jut ez a technológia is. Van persze esély arra, hogy sikerre viszi a platformot a Microsoft és a VR-sisakok gyártóival együtt ütős ökoszisztémát alakít ki, de jelenleg ez inkább hitbéli, mint tényszerű kérdés.

Egy másik példa a konzumer-kudarcra. A Microsoft még 2001-ben (!) felismerte, hogy egy sikeres tech-cégnek uralnia kell a nappalit és a tévé, ezért dobra piacra az eredeti Xboxot, amelyet a második generációval tényleg sikerre is vitt. Ugyanakkor ezek az eszközök (amelyekből a harmadik generáció már nem is olyan átütő diadal) továbbra is elsősorban játékkonzolok és nem tudtak a digitális otthon központjaivá válni. Különösen erős a kontraszt az Amazon Alexával vagy a Google Home-mal szembeállítva: míg ezek a hangalapú asszisztensek az erős AI-jal megtámogatva valami egészen egyedi felhasználói élményt hoztak, az a Microsoft, amely immár 15 éve ott a nappalikban, van saját keresője, online szolgáltatásai és AI-kutatásban is az élen járók között van, képtelen volt bármit letenni eddig az asztalra.